Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45

78 PÁLOSFALVI TAMÁS tódjának tekintette.19 2 Szent Jakab oktáváján a szlavóniai nemesekkel tartott törvényszéket Zágrábban,19 3 s a helyi hiteleshelyekkel is mindenben a szokások­nak megfelelően levelezett.194 Mindent összevéve elmondhatjuk, hogy a Cilleiek hatalomátvételének „legitim" szakasza különösebb megrázkódtatások nélkül zaj­lott le, és semmi nem jelezte előre a kitörni készülő vihart. Szlavóniában valószí­nűleg senki nem tudta, milyen óriási változások érlelődnek. Ezek a változások pedig, úgy tűnik, az országos, sőt, a nemzetközi politikával is összefüggésben álltak. Mielőtt azonban továbbmennénk, még egy fontos kérdésre kell választ ke­resnünk: hol volt eközben az Ulászló által kinevezett másik szlavón bán, az el­hunyt Matkó öccse és jobbkeze, Tallóci Frankó? Egyetlen, kései adatunk szerint a várnai csata után először 1445. február 24-én tűnik fel Váradon, mint szlavón bán és a váradi püspökség kormányzója.19 5 Önmagában a címben nincs semmi meglepő, hiszen Matkó bán már korábban is igazgatta a váradi püspökség jószá­gait,19 6 s jogos a feltételezés, hogy a fehérvári gyűlésre siető Hunyadi János meg­bízható hívét, régi harcostársát hagyta hátra e fontos püspökség és egyben az egész régió biztosítására. Az viszont már egyáltalán nem világos, hogy Frankó, értesülve bátyja haláláról és a Szlavóniában bekövetkezett fordulatról, miért nem sietett vissza bánságába, különösen azt figyelembe véve, hogy a legifjabb fivér, Jován perjel, még életben volt, s a helyzete nem lehetett irigylésre méltó?197 Ez egyáltalán nem állna összhangban azzal a képpel, amely a fivérek korábbi össze­tartásáról kialakult bennünk.19 8 A dolog annál is érthetetlenebb, mivel Frankó Valkó megyei birtokai mellett ekkor még Atyina, s minden valószínűség szerint Szentgyörgyvár is érintetlenül állott, volt tehát hova visszatérni. Többet mondani források hiányában egyelőre sajnos nem lehetséges, de a kérdés mindenképpen válaszra vár. Most pedig térjünk vissza az ősz eseményeire. Bár a Frigyes királyhoz küldendő követeket már május végén kijelölték, elindulásukra még sokáig nem került sor. A kapitányok, akik közül Újlaki maga is a jelöltek között volt, elhagyták Budát, s ki-ki a maga területén vette kézbe a dolgok intézését.199 Hogy milyen bárói pártküzdelmek késleltették a követség 192 A felperes özvegye a per tárgyát képező birtokrészeket ,prefatis domine et filiis suis per quondam Mathkonem de Tallowch pridem similiter regni Sclavonie banum, tandem nobis in ipsum honorem banatus sublimatis per nos patui debere commisisse manifeste eomprobauit" (DF 276853.). 193 uo. 194 DL 34731. 195 Iványi Béla : A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. Szeged 1931. 127. Anélkül, hogy kételyeket akarnánk támasztani az oklevéllel kapcsolatban, az megjegyzendő, hogy egy 1548. évi oklevél 1552-es átírásáról van szó, elírás lehetőségével tehát mindenképpen szá­molni kell. 196 Engel P.: Archontológia I. 77. 197 Perkó helyzete annyiban más, hogy ő Horvátországban nem volt kitéve közvetlen nyomásnak. 198 Mályusz, E.: Tallóci passim. 199 Rozgonyi országbíró Pestről Eger érintésével Varannóra, majd onnan Szinára ment, ahol a nevezetes gyűlésre került sor a felsőmagyarországi nemesekkel és Giskra követeivel (DF 284128, DL 31524, DL 74906, DF 222226, DF 264433.). Még szeptember 7-én is Varannón datál (DF 262922.). Újlaki először Szekszárdon tűnik fel június 13-án (DL 44396.), majd Újlakon június 20-án (DL 24955.), és úgy látszik, ott is időzött legalább július 31-ig (DF 265605.). Hunyadi még május 25-én is Pesten van (DF 267761.), június 8-án már Aradon (A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család

Next

/
Thumbnails
Contents