Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 795 az iskolapadot, az olasz szavakat gyakran fonetikusan írta le, a latin maxime, maximus pedig következetesen macsime, macsimus lett a tolla nyomán. Bár e téren a bosnyák ferences rendtartomány aligha vethető össze a Jézus Társasággal, mégis, Szent Ferenc boszniai követői is vonzották a tanulni vágyó fiatalokat. Kun Szeráfin, Kun Gotthárd előkelő erdélyi úr fia is, aki szüleivel együtt a református vallásról a katolikusra tért, majd a krassóvári misszióban a bosnyák ferencesek közé lépett, a rendben tanulni akart. A boszniai provinciális, Andrea da Camengrado mint tanulásra igen alkalmas iíjút ajánlotta a Hitterjesztés Szent Kongregációja figyelmébe, ezzel az ajánlólevéllel érkezett Rómába, ahol ügyével maga VIII. Orbán pápa foglalkozott, később azonban hamarosan nem kevés csalódás érte.190 Rómában a ferences rend elöljárói talán azt képzelik — írta a gazdag és előkelő ifjú ironikusan Francesco Ingolinak, a Hitterjesztés Szent Kongregációja titkárának, — hogy az éhség vezette, amikor belépett a bosnyák ferencesek közé. Elöljárói nagyhirtelen elküldték Rómából, és most a rend kúriai biztosa a Róma melletti Cori kolostorába akarta küldeni, hogy ott tanuljon teológiát. Inkább, írta az igencsak öntudatos erdélyi ifjú, az ottani tanárokat küldjék el hozzá, hogy ő nyelvtanra tanítsa őket, azután majd megtanulja azt a fajta teológiát is, amit azok tanítanak, - ha már nem lehet valóban a teológia tudósa, név szerint nem akar az lenni. (Bizonyára az itáliai ferences tanárok olaszos latinsága háborította fel Kun Szeráfint.)191 Az előkelő katolizált erdélyi fiatalt többek között éppen az vonzotta az ellenfeleik által oly tudatlannak tartott bosnyák ferencesek közé, hogy tanulhatott, méghozzá a korabeli világ művelődésének középpontjában, Itáliában.192 A bosnyák ferences misszionáriusok, mint például a Temesközben térítő Bandini vagy Desmanich, felismerték az iskolák fontosságát is, és ezért igyekeztek gondoskodni iskolamesterekről a misszióban. Ha a gyerekek katolikus iskolába járnak, akkor a szüleik is könnyebben megtérnek, írta Desmanich a Hitterjesztés Szent Kongregációjának, az iskolamesternek kiutalt segélyt sürgetve. Ha az eretnek (azaz református) szülők gyerekei a misszionáriusok iskolájában tanulnak, jó remény van megtérésükre, míg ha a katolikus szülők az eretnekekhez küldik gyermekeiket, ott könnyen elvesznek a katolikus hit számára.19 3 A Temesközben 190 Relationes... 241. 191 APF SOCG Vol. 2. Fol. 104-106. 192 Kun Szeráfinról a Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárában egy igen érdekes feljegyzést találtam, a Kongregáció titkára, Francesco Ingoli 1638-ban az egyik lap hátára, saját maga számára feljegyezte: „Fra Serafino Cun figlio del signor conte Cotardo de Gioegey (=Gyógy) minore osservante s'è fatto Calvinista. Nativo di Transilvania." (APF Visite e Collegi. Vol. 16. Fol. 255/v.) Ezt minden bizonnyal a misszióprefektus Stefano a Salina jelentését Rómába vivő Stefano a Lopara mondta el Ingolinak, pedig Kun Szeráfint Leone da Modica konventuális ferences szerzetes erdélyi jelentése (amelyet ma már Stefano a Salina jelentésével összevetve, nem 1638-ra, hanem inkább 1635-re datálok) még mint magyarújfalui plébánost említette. (Relationes... 250.) A ferences szerzetes vallásváltoztatására más adatot nem találtam, de a továbbiakban valóban nem hallunk felőle. Az erdélyi ferencesek monográfusa, György József ezért úgy gondolta, hogy visszatért a hazájába, Boszniába, de ez alighanem tévedés, hiszen Kun Szeráfin székely volt, nem pedig bosnyák. György József \ A ferencrendiek*élete és működése Erdélyben, Kolozsvár 1930. 279, 372. 193 APF SOCG Vol. 409. Fol. 215. Vol. 93. 268. Vol. 417. Fol. 3. Vol. 218. Fol. 216. 151. Vol. 410. Fol. 418. A jezsuiták karánsebesi iskolájára: Molnár Antal: Jezsuita misszió Karánsebesen (1625-1642). Történelmi Szemle 41 (1999) 127-156. Violeta Barbu: Rezidentele Iezuite din prima jumatate
