Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747

788 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY ülték az ünnepeit, számon tartották a szentjeit, keresztény csengésű neveket adtak gyermekeiknek, mint ezt az 1580-ban a magyarországi hódoltságba tartó és Boszniában török, azaz muszlim vallású délszláv parasztoknál vendégeskedő Bartolomeo Sfondrato raguzai jezsuita érzékletesen leírta. Boszniai muszlim vendéglátói Sfondratót kifaggatták a karácsony dátuma, a szentek ünnepei és élete felől, mert mind a keresztény karácsonyt, mind a főbb szentek ünnepeit megtartották, és fiaik körülmetélésekor is igyekeztek a muszlim nevek helyett olyan neveket választani, amelyekről a törökök nem jönnek rá, hogy azok a keresztény valláshoz kötődtek.16

1 A muszlimok, katolikusok és görögkeletiek tehát egy-egy családban egymás mellett éltek, ami a vallások és szokások tarka keveredését eredményezte a mindennapokban. A szerémségi Babska katolikus Szűz Mária-búcsújára nemcsak a környék római hiten lévő lakossága tódult, de igen nagy számban jöttek az ortodoxok és a muszlimok is. Bosznia leghíresebb búcsúját, a minden évben Nagyboldogasszony napkor az olovoi kolostor csodatevő Mária-szentképével tartott körmenetet a muszlimok is felkeresték, gyógyulást remélve. A kegykép főként a megszállottak, az ördöngösök gyógyításában volt eredményes, emiatt sok muszlim is idejött. Azokat a mohamedánokat, akik megvetően beszéltek Szűz Máriáról, és arra intették társaikat, hogy inkább a prófétában bízzanak — a katolikus tanúk < vallomásai szerint — rögvest elérte a baj: míg a Máriában hivő muszlim megszállottakból eltávozott az ördög, a kétkedő muszlimokba beleköltözött, ők is ott üvöltöttek-vonaglottak a többi beteggel.16

2 Nemcsak a segítőtestvérek között találunk olyanokat, akik muszlim családi környezetből jöttek, hanem a provincia elitje, vezetői, a tartományfőnökök és püspökök között is. Számos, a boszniai tartományban vezető tisztségeket betöltött ferences szerzetesről tudjuk, hogy közeli rokonsága, több esetben a testvérei is muszlimok voltak. Geronimo Luchich bosnyák ferences, drivastoi püspök édestestvérei: Behrem, Ali és Pervan a mohamedán vallást követték.16

3

Martino Barguglianin ferencest 1631-ben a boszniai rendtartomány fejévé, provinciálissá választották, noha szinte az egész családja a próféta hitét követte.16

4

Egy másik boszniai provinciális, Andrea da Camengrado pedig nemcsak hogy nem titkolta, hogy a rokonai muszlimok, de — mint idéztem már — egyenesen azzal fenyegette meg rendtársát, a szintén obszerváns ferences Alberto Rengjich püspököt, hogy mohamedán rokonai segítségével elintézi a török hatóságoknál, hogy mihamarabb karóba hűzzák.165 161 ARSI Vol. Italia 156. Fol. 169/r-v. Tóth I. Gy.: Raguzai Bonifác... 447^72. Bosznia iszlamizációjára: Noel Malcolm: Bosnia. A short history. London 1994. 51-69., John V Fine: The Medieval and Ottoman Roots of Modern Bosnian Society. In: The Muslims of Bosnia-Herzegovina, their historic development from the Middle Ages to the dissolution of Yugoslavia. Cambridge (Mass.) 1994. 20-21. 162 I. Gy. Tóth: A spy' s report about Turkish-occupied Hungary and Bosnia in 1626. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 51 (1998) 1-2. 185-218. 163 E. Fermendzin: Chronicon... 34. Krunoslav Draganovic: Biskup fra Jeronim Lucic, njegovo doba i njegovo izvjesce Svetoj Stolici о prilikama u Bosni i Slavoniji. (1638) Croatica Christiana Periodica 6 (1982) 73-99. 164 Bozitkovic: i. m. 65. 165

APF SOCG Vol. 67. Fol. 270. Tóth I. Gy.: Raguzai Bonifác... 284. 330-332.