Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
778 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY tódia tagjai, térjenek vissza Boszniába, akiket pedig befogadtak, azok éljenek békében a magyarokkal.11 7 Miután a török háború véget ért, 1665-ben a Hitterjesztés Szent Kongregációja ismét Erdélybe küldte régi Erdély-szakértőjét, Modesto a Romát, mint rendi biztost és vizitátort, hogy olaszként békét teremtsen a magyarok és az időközben a szerzetesek halála miatt megfogyatkozott számú bosnyákok között. Amikor azonban Fra Modesto Mikházára ért, a bosnyák ferencesek megrohanták, leveleit elvették, és a Rómából küldött vizitátort, Modestot, mint valami búnözőt fogságba vetették, és bezárták az egyik cellába. A mikházai bosnyák ferencesek — Modeste a Roma szerint — azzal fenyegetődztek, hogy a mikházi kolostort a török uralma alá vetik118 , és a mikházai gvárdián valóban azzal a kéréssel fordult Rómához, hogy a Szentszék a „bosnyák felkelés" vezetőjét, Simone ab Immottát nevezze ki erdélyi püspöknek!119 Ez azonban már sok volt a misszió patrónusainak, a magyar katolikus főuraknak, akik 1666-ban katonasággal jelentek meg Mikházán, elfogták a bosnyák ferenceseket, két nem idevalósi bosnyák szerzetest visszaküldték Boszniába, két az erdélyi provinciába „inkorporált" bosnyák ferencest pedig, Pietro Novukovich da Varese mikházai gvárdiánt és Francesco Bankovich da Derventát megbilincselve vezettek el Mikházáról. Modesto a Roma — akit időközben kusztosznak is ' megválasztottak — miután a bosnyák „frakció" felszámolásával békét teremtett j Erdélyben, visszatért Rómába. Erdélyt többé nem kereste fel, de az itteni eseményeket figyelemmel követte és a bíborosok továbbra is kikérték a véleményét az 1 erdélyi missziót illető kérdésekben. (Modesto Rómában később a római San Francesco a Ripa kolostorban élt, és a ferences rendi missziók prokurátoraként már a világ összes ferences missziójáért felelt.) Az erdélyi ferencesek Damokos Kázmért ( megválasztották kusztosznak, míg a misszió prefektusa a szintén magyar Jegenyei Ferenc lett.12 0 A magyar ferencesek, akiknek száma egyre nőtt, kiszorították a bosnyákokat, az 1670-es években már csak három bosnyák ferences akadt Erdélyben, közülük is az egyik, az említett Simone ab Immotta, nem is kolostorban, hanem egy udvarházban, Kun Gergely nemesúrnál Diódon rejtőzködve élt.121 A bosnyák ferencesek erdélyi missziója — számottevő délszláv anyanyelvű lakosság vagy gazdag bosnyák kereskedőréteg híján — mindvégig az erdélyi katolikus főúri csoport jóindulatára, politikai támogatására és — nem utolsósorban — pénzére volt utalva. A bosnyák ferenceseket Erdélybe a katolikus magyar urak hívták be, elsősorban azért, mert nem voltak udvari papjaik, és csak kisebb mértékben a parasztjak lelki üdvét féltve. Később, amikor már számos magyar ferences térített a tartományban, a katolikus urak is számolták fel karhatalommal a kellő ellenőrzés híján mindinkább elvaduló bosnyák barátok erdélyi jelenlétét.122 Erdély az itt térítő hol kettő, hol hat bosnyák ferencessel nem volt igazán jelentős a boszniai tartomány számára: Ez volt azonban az egyetlen olyan terület, ahol a 117 Ару pv Vol. 6. Fol. 129. lis APF FV Vol. 6. Fol. 8. 18-20. из apf FV Vol. 6. Fol. 262. 206. 208-209/v. 8. 260. 120 apf FV Vol. 6. Fol. 1. 18. 283. 325. 313. 349. 379. 430., APF SOCG Vol. 269. Fol. 85. 121 APF SOCG Vol. 442. Fol. 327. 122 APF SOCG Vol. 82. Fol. 229.
