Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 779 bosnyák ferencesek nem a török alatt éltek, hanem egy, a szultántól csak laza függésben élő fejedelemségben, - ezért szerették volna Erdélyt „menedéknek" kiépíteni. Ahogy Stefano a Lopara, Stefano a Salina első társa a misszióban 1654-ben Rómában megfogalmazta (a szerzetes azért utazott ide, hogy elnyerje a Salina halálával megüresedett missziófőnöki tisztségét): a bosnyák ferencesek elsősorban azért kezdtek missziót Erdélyben, mit sem törődve a veszélyekkel, hogy minél több erdélyit katolikus hitre térítsenek. Másrészt azonban az volt a céljuk, hogy valami menedéke legyen a bosnyák ferenceseknek, akiket a törökök szüntelenül gyötörnek, mert „sem Boszniában, sem Itáliában, sem Németországban, sem Spanyolországban, sem Franciaországban, sehol a világon nincs menedékük," ahová a török elnyomás elől menekülhetnének. Boszniában a törökök állandó zaklatásai miatt nem tarthatnak fent iskolákat, ezért Erdélybe hoznák a fiatalokat, akik a bosnyák ferencesek itt létesítendő iskolájában tanulnának, hogy azután Boszniában, vagy Erdélyben szolgáljanak.123 Ez a terv azonban nem valósult meg, a bosnyák provinciának nem sikerült a mikházai kolostort „mentsvárrá" kiépítenie. A moldvai misszió I A bosnyák ferencesek az 1640-es években a Boszniától igencsak távol eső Moldvában is misszióba kezdtek. Moldva — Havasalföldhöz, Erdélyhez és a Raguzai Köztársasághoz hasonlóan — a szultán keresztény vazallus állama volt. A vajdák és a lakosság többsége a görögkeleti vallást követték, de jelentős, nagyrészt magyar, kisebb részt szász katolikus lakosság is élt az országban. Ezek lelki gondozásáról lengyel és magyar jezsuiták és olasz konventuális ferences szerzetesek gondoskodtak, akik között a magyarországi hódoltsághoz hasonlóan elszánt harc dült a templomokért és a missziókért, - akárcsak a dél-magyarországi misszionáriusok, moldvai kollégáik is szinte áttekinthetetlen mennyiségű feljelentéssel árasztották el a Hitterjesztés Szent Kongregációját.12 4 A Kongregáció 1643-ban egy olyan bosnyák ferencest küldött Moldva miszsziós főpásztorául, aki a rend temesközi missziójában prefektusként már bebizonyította misszionáriusi képességeit és jól megtanulta a Temes vidéki románok nyelvét is: Marco Bandinit, a krassóvári misszió korábbi vezetőjét.125 A Hitterjesztés Szent Kongregációja javaslatára VIII. Orbán pápa Bandinit kinevezte Marcianopolis érseki címére. Marco Bandini 1644 szeptemberében Moldvába indult, mint a tartomány apostoli adminisztrátora, és itt igen hamar éles konfliktusba került a Moldvában térítő, a ferences rend konventuális ágához tartozó olasz misszionáriusokkal. Hasonlóképpen ellentétei támadtak a Rómából küldött Bandininek Jan Zamoyski lengyel domonkos szerzetessel is, aki — bár a 123 APF SOCG Vol. 269 Fol. 82. 83. 158. 167/v. 157. Vol. 319. Fol. 29. APF FV Vol. 6. Fol. 82. Relationes... 285-286. 124 Moldvai csángó-magyar okmánytár. (1467-1706). Szerk.: Benda Kálmán. Összeállították: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Bp. 1989. I. 9-51. (Benda Kálmán bevezető tanulmánya). 125 APF SOCG Vol. 179. Fol. 124. 1643. május 13. Acta Bosnae... 442. (MCCCLIX. sz.) rövid regesztát hoz egy 1643. május 18-i (!) iratról, az APF SOCG Vol. 179. kötetből, lapszám nélkül, ez visz. ezzel az irattal azonos.
