Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
762 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY sziókkal, a Kongregáció bíborosaihoz futottak be a jelentések a világ minden pontjáról, és az itt hozott döntésekkel irányították a távolban térítő misszionáriusok munkáját. A katolikus megújulás minden korábbinál hatékonyabb eszközt nyert ennek a Kongregációnak a megalakulásával.4 1 A temesközi misszió A bosnyák ferencesek első olyan missziója, amely már a Hitterjesztés Szent Kongregációja irányítása alatt született, a temesközi misszió volt, és ezzel a bosnyák ferencesek egy újabb olyan területre nyomultak, amely katolikus szempontból valóságos egyházi vákuum volt. A Temesköz a 17. század elején részben a török birodalomhoz, részben az erdélyi fejedelemséghez tartozott, igen vegyes, román, magyar, délhorvát nyelvű lakossággal, akik között (a görögkeleti többség és egy református kisebbség mellett) szép számmal voltak katolikusok is.4 2 1626-ban a boszniai Marco Bandini, a későbbi marcianopolisi érsek kezdett a török területen fekvő Krassóváron missziót egy másik bosnyák ferencessel, Elia da Posegával.43 A két bosnyák ferencest a Belgrádban székellő, de szendrői címet viselő püspök, Alberto Rengjich küldte ide, miután vizitálta a Temesközt és megdöbbenve látta, hogy az itteni katolikusok milyen elhagyatottak. Ahogy a Hitterjesztés Szent Kongregációjának megírta, Temesvár környékén és Erdély határán tizenkét olyan falut talált, amelyek lakói római katolikusok voltak, akik ugyan büszkék | erre a névre, de már sok-sok éve nem volt papjuk. Az itteni katolikusok ezért azután ott keresztelkedtek meg, ahol csak tudtak, vagy a protestáns lelkészeknél, ' vagy az ortodox pópáknál. A környéket bejárta, panaszolta Rengjich, egy cigány, aki az ábécé négy betújét (!) ismeri, mégis papnak nevezi magát, és így jár ki keresztelni a falvakba. Bandini is riasztó képet festett e vidék katolikusairól, akik még a régi naptárt használják, és — mivel itt nincsenek sem püspökök, sem papok, akik ezt megtiltanák, — közeli rokonok házasodnak össze, továbbá sok a bigámista, azaz akadtak, akik a felekezetek konkurenciáját kihasználva, házastársuk életében újra megházasodtak valamely más vallásban.44 41 J. Metzler: Wegbereiter und Vorlaeufer der Kongregation, (Vorschlaege und erste Gründungsversuche einer römischen Missionszentrale). In.: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria rerum. 1/1. Rom-Freiburg-Wien 1971. 38-78. Relationes... 5-37. további irodalommal. 42 Krista Zach: Die bosnische Franziskanermission... 113-138. és Uő: De Karaschowaner des rumänischen Banats im Spiegel neuer Quellen aus dem 17. Jh. Buletinul bibliotecii romane 13 (1982) 179-234. Juhász Kálmán: Műveltségi állapotok a Temesközben a török világban. Cluj 1935. (Erdélyi Tudományos Füzetek 76.) 10-19. Uő: Das Tschanad-Temesvarer Bistum waäend der Türkenherrschaft 1552-1699. Dülmen in Westfalen 1938. 208-240., és Uő: Laien im Dienst der Seelsorge wärend der Türkenherrschaft in Ungarn. Münster 1960. 26-84. Szentkláray Jenő: Temesvár szabad királyi város története. Bp. é. n. 48-49., Uő: Temes vármegye története. Bp. é. n. 334-350. Uő: Újabb részletek a délmagyarországi török hódoltság történetéből. Bp. 1917. 5-7. Fodor Pál: A temesvári vilajet a török hódoltságban. In: In memóriám Barta Gábor. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 195-208. Hegyi Klára: Törökvilág, rácvilág. História 1992.1. 8-10. Fenyvesi László: A temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365-1718). In: Végvárak és régiók a XVI-XVII. században. Szerk.: Petercsák Tivadar-Szabó Jolán. Eger. 1993. (Studia Agriesia 14.) 235-285. 43 APF SOCG Vol. 148. Fol. 314. Tóth István György: A missziós faházból az érseki trónra. (Marco Bandini bosnyák ferences misszionárius levelei a hódoltságról) In: Zimányi Vera Emlékkönyv. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Bp. 2000. s. a. 44 APF SOCG Vol. 57. Fol. 25-26. Vö. Szakály Ferenc: Türkenherrschaft und Reformation in Ungarn um die Mitte des 16. Jh. In: Études historiques hongroises. Ed. Ferenc Glatz. II. Bp. 1985.
