Századok – 2000

FOLYÓIRATSZEMLE - Doyle; Barry M.: Az elit hatalom szerkezete a 20. század elején Norwichban (1900-1935) 741

FOLYÓIRATSZEMLE 741 nőtt. A parasztok rajta keresztül szerezték földjük 48,8%-át. Különösen aktívan tevékenykedett a bank a fekete földes területeken. A pénzintézet múlt század végi kliensei közül kiemelkednek a faluközösségek és a paraszti társulások. Az előbbiek a bank révén jutottak a megszerzett föld 86,9, az utóbbiak pedig 73,3%-ához. (5. tábl.: 72. o.). A sztolipini reform kezdetéig (1906-ig) a paraszti földterület a banki ügyletek útján 62,4%-al bővült. 1906-tól a Paraszti Földbank tevékenysége szoros kapcsolatban állt a sztolipini földreformmal. Proszkurjakova körültekintően elemzi az 1906 márciusától 1908 júniusáig a bankra vonatkozó rendeleteket. Ezekből emelnénk ki néhány fontos témakört. 1906-ban a Paraszti Földbank a készpénzes hitelezésről áttért az értékpapírokkal történő ügyletekre. Az utóbbiakkal összefüggésben a szerző rámutat, hogyan védte ki a kormány segítségével a bank a tőzsdei árfolyam csökkenéséből eredő veszteséget. Az 1906. nov. 15-i rendelet értelmében a pénzintézet a paraszti földmagántulajdon kialakításának elősegítésére kölcsönöket adhatott az elzálogosított osztásföldekre. 1908-tól a bank csak egyéni tulajdonba adhatta saját földjeit. Proszkurjakova jól látja, hogy a sztolipini reform előmozdításához a Paraszti Földbanknak megfelelő nagyságú földkészlettel kellett rendelkeznie. Az utóbbi az 1906 és 1908 közti időszakban, a keleti, délkeleti kormányzóságokban és a központi földművelő körzetben szerzett földek révén, különösen megnőtt. A korabeli földárakra hatott a banknak legnagyobb vevőként való megjelenése és a földpiaci kínálat és kereslet aránya. Előzetes felmérések alapján a Paraszti Földbank a sztolipini földrendezési elvek megvalósulását segítette elő. 1906 és 1916 között a magánbirtokosoktól vett, az átadott koronabirtokokból és a pontatlanul fizető adósai földjéből a bank 4748,3 ezer gyeszjatyinát mért ki, ami földkészletének 73,7%-át alkotta, (74. o. és a 48. index a 81. oldalon). A magánügyletek éves átlagban 78%-ig nőttek, ami a szerző szerint döntő fordulatot jelentett a paraszti kismagántulajdon irányába. A sztolipini reform idején az új falusi agrárrend kialakulásában meghatározó szerepet játszottak a bank földkészletéből létrejött paraszti birtokok. Az 1883 és 1915 közötti ügyletek számára, a vásárolt területre és a folyósított kölcsönök összegére lásd a 7. táblázatot (76. o.)! A bank földkészletéből és közreműködésével 1907 és 1915 között 270 ezer tanyás és irtásföldű telek alakult ki. Az egyes parasztkategóriák bank általi földhöz jutását másképp ítéli meg Sz. M. Dubrovszkij, P N. Ziijanov és a szerző. Az utóbbi szerint a Paraszti Földbank a közepes és a nagyobb területtel rendelkező parasztok vásárlásait segítette elő, de azután is megmaradt a kisbirtokok túlsúlya. A bank a hitelintézetek közti elzálogosítási rendszerbe való bekapcsolódásával a földtulajdon mobilizációjának fontos eszköze lett. A 20. sz. elején a Paraszti Földbank főleg a központi fekete földes területen tevékenykedett. 1915-re a földhitel tekintetében az első helyet foglalta el a jelzálog-hitelintézetek között Oroszországban. Proszkurjakova a banknak a parasztságra nézve kedvezőtlen hitelezési feltételeit azzal enyhíti, hogy a hitelintézet a készpénzben történő folyósítás miatt 1906-ig jelentős veszteséget szenvedett, míg azután a jelzálogkötvényekre való áttéréssel csökkentek a kölcsönfelvevők fizetései is. A parasztság többsége elviselte az utóbbiakat és 1912-13-ban is csupán a kölcsönt igénybe vevők 1%-ánál került sor a föld elárverezésére, noha a világháború előtti objektív okok miatt az adósságok átmenetileg kétségtelenül növekedtek. A történészek eddig bírálták a bank és az állami szervek összefonódását. A szerző szerint elferdítették ezeket a kapcsolatokat, pedig állami intézményről lévén szó, törvényszerű és a bank pénzügyi stabilitását biztosító jelenségről beszélhetünk. Az állami financiális támogatás megfelelt a hitelfelvevők érdekeinek is. A bank zálogleveleinek árfolyama magasabb volt a részvénytársasági földbankokéinál. A Paraszti Földbank 1917-re az első helyre került az oroszországi jelzálogkötvény-forgalomban. A szerző tanulmánya végén joggal állapítja meg, hogy a bank az állami jelzálog-hitelintézetek rendszerében fontos elemként funkcionált. Előbbi, különleges helyével elősegíthette a parasztkérdés kormányzati megoldását. A földviszonyok 1880-90-es évekbeli megőrzésének passzív eszközéből fokozatosan - különösen a sztolipini reform idején - átalakult annak aktív átformálójává, mivel jelentős szerepet játszott a paraszti földmagántulajdon meghonosításában. Proszkurjakova azonban maga is utal rá, hogy ez csak a munkálatok kezdete volt, ami nem teljesedhetett ki. Otyecsesztvennaja Isztorija, 1998. 3. 66-82. K. J. Barry M. Doyle AZ ELIT HATALOM SZERKEZETE A 20. SZÁZAD ELEJÉN NORWICHBAN (1900-1935) A tanulmány jónéhány, az angol városi elit viselkedésével kapcsolatos hipotézist vizsgál meg. Elsősorban a szabadkőműves páholyok, a gazdasági szervezetek és a házassági kapcsolatok