Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - Metianstvo a obcianska spolocnost' na Slovensku 1900-1989 (Ism.: Vesztróczy Zsolt) 728
728 TÖRTÉNETI IRODALOM Választását meleghangú előszavában indokolta: A beszéd megírása előtti napon több időt töltött Budapesten Imreh Istvánnal, és „az előadáson ott a beszélgetés nyoma." A történeti antropológia és a történeti ökológia is képviselteti magát az emlékkönyvben egy-egy írással. Bárth János egy 18. századvégi válóperes eset tanúvallatási jegyzőkönyvei alapján vizsgálja a korabeli székely házassági szokásokat, a mátkaságot, esküvést, hitlést, nem hanyagolva el a mindennapi élet tárgyainak, életkörülményeinek leírását sem. R. Várkonyi Ágnes tanulmánya a Kárpát-medence 18. századi ökológiai válságát mutatja be, amelynek okai a népességnövekedésben, a tartós aszályban, a korszerűtlen energiaváltásban, az ennek következtében fellépő rohamos erdőpusztulásban és a rossz vízgazdálkodási rendszerben gyökereztek. A kötetben három tudománytörténeti írás is helyet kapott: Csetri Elek Körösi Csorna Sándor „erdélyi-székely-magyar" nemzettudatát, a szülőföldhöz való kapcsolatát taglalja. Miskolczi Ambrus tanulmánya Eckhardt Sándornak Jules Mifhelet-ről és történetírásáról kialakított képét ábrázolja, miközben részletesen elemzi Eckhardt szemléletváltásának ideológiai hátterét. Sas Péter Herepei János életét, tudós baráti körét, múzeumi tevékenységét, és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum legértékesebb anyagainak 1945. évi pusztulását, ennek előzményeit és hátterét mutatja be, főként az MTA kéziratárában található Herepei, levelezés alapján. Az emlékkönyv további tanulmányai közül az iskolatörténettel foglalkozók érdeklődésére tarthat számot Balogh Béla munkája, amely egy kevésbé ismert és kutatott intézménynek, a máramarosszigeti Református Líceumnak székely származású diákjait vette számba 1682 és 1850 között. A közelmúltban elhunyt, Bodor András a principátuskori rabszolgatartásról, a rabszolgák számáról, beszerzési módozatairól, a felszabadításról és a rabszolgatartó szokások változásairól írt tanulmányt. Benkő Loránd írásának első fele a székely nemzetségnevekről készülő nagyobb mű „néhány alapozó megjegyzését" tartalmazza, míg a második részből a nemzetségnevek egy prototípusának az Ecken ágnévnek előfordulásait, változatait, kapcsolatait ismerhetjük meg. A kötetben román nyelven olvasható még Camil Mureqanu esszéje Thomas Jeffersonról és Simion Retegannak a balázsfalvi görög katolikus püspökség birtokairól írt tanulmánya. Az emlékkönyv több korszakot és tudományterületet felölelő írásainak csak vázlatos ismertetésére vállalkozhatunk, az értékelés az egyes témák kutatóira marad. De azt bátran állíthatjuk, hogy a szerkesztőknek, szerzőknek olyan közös alkotást sikerült létrehozniuk, amely Erdély történetének további kutatásában meghatározó illetve inspiráló lesz, s amely méltó tisztelgés és szép születésnapi ajándék. Horn Ildikó MESTTANSTVO A OBCIANSKA SPOLOCNOST' NA SLOVENSKU 1900-1989 Academic Electronic Press, Bratislava, 1998. 255 о. VÁROSI POLGÁRSÁG ÉS POLGÁRI TÁRSADALOM SZLOVÁKIÁBAN 1900-1989 Elena Mannová szerkesztésében jelent meg „Városi polgárság és polgári társadalom Szlovákiában 1900-1989" címmel annak a konferenciának az anyaga, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi és Irodalomtudományi Intézete rendezett 1996. október 14-15-én. Ez a tudományos tanácskozás a „Városi polgárság Közép-Európában" projekt keretében az „Ausztria határok nélkül" című kutatási programhoz kapcsolódott. A kötet 19 történész, szociológus, had-és irodalomtörténész, néprajzkutató és jogász előadását tartalmazza korabeli fényképanyaggal gazdagon illusztrálva. Elena Mannová bevezető tanulmányában a városi polgárság fejlődésének feltételeit vizsgálja a 20. században a mai Szlovákia területén, ahol a századfordulón a lakosságnak több mint kétharmada a mezőgazdaságban dolgozott. Ezeken az arányokon csak az urbanizáció változtathatott volna, melynek alapfeltétele a modernizáció és az iparosítás volt. A Monarchia idején tapasztalható lassú javulás a húszas évekre megszűnt, hiszen ekkor a Slovensko területén lévő vállalatok sorra maradtak alul és szűntek meg a jóval erősebb cseh konkurrenciával folytatott egyenlőtlen küzdelemben, újabb gazdasági fellendülés pedig csak a harmincas években következett be a haditermelés miatt. Ekkor a foglalkoztatási arány valamelyest javult ugyan(62%), de a régió még mindig a legelmaradottabb területek közé tartozott mind csehszlovák, mind európai viszonylatban. Döntő változást ezen a téren csak az ötvenes évek hoztak, amikor a hidegháború jegyében megkezdődött az erőltetett
