Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 69 Eközben folytak az újabb török elleni hadjárat előkészületei, melyek egyik legfontosabb eleme volt az 1444. május 21-én Ulászló és Frigyes között létrejött kétéves fegyverszünet.14 0 A hadjáratot megelőző taktikázásról, nyílt és burkolt tárgyalásokról Engel Pál jóvoltából immár meglehetősen világos képpel rendelkezünk.141 Azt viszont csak találgathatjuk, milyen álláspontra helyezkedtek a Cilleiek az 1444 nyarán folyó, súlyos következményekkel terhes tárgyalások kapcsán. Ne feledjük, hogy a június-júliusi manőver egyik főszereplője nem volt más, mint Ulrik gróf apósa, Brankovics despota, nagyon valószínű tehát, hogy a Cilleiek pontos információkkal rendelkeztek a tárgyalásokról és a készülő megállapodásról is.14 2 Mindent összevéve nem tűnik alaptalannak a megállapítás, hogy a Cilleiek inkább hasznot remélhettek abból, ha Brankovics békés úton szerzi vissza Szerbiát (vagy annak egy részét), és Ulászló király tartós békét köt a szultánnal. Túl azon, hogy Ciliéi Ulrik természetszerűleg érdekelt volt apósa államának helyreállításában, a törökkel kötött tartós béke meggátolta volna Ulászló nimbuszának további növekedését, ráadásul kifogta volna a szelet a Tallóciak vitorlájából, akik éppen a török veszélyre hivatkozva tartották megszállva a zágrábi püspökség várait. A dolog szépséghibája csupán az volt, hogy Brankovics alkupartnere éppen az a Hunyadi János erdélyi vajda volt, akinek ösztönzésére Ulászló király 1444. februárjában Tamás Istvánt segítette a bosnyák trónra, nem törődve II. Tvrtko és Ciliéi Hermann 1427-ben kötött örökösödési szerződésével. Hunyadi gyakorlatilag már ekkor önhatalmúlag építgette a saját befolyási övezetét az ország déli határai mentén, ugyanott, ahol a Cilleiek is nagyratörő terveket dédelgettek. Ahhoz kétség sem férhetett, hogy a despotát egy életre lekötelezettjévé teszi, ha békés úton visszaszerzi az országát, az új bosnyák király trónra segítése pedig újabb „hálás" szövetségest biztosított a vajda számára, amint erről Tamás István 1444. június 2-i oklevele tanúskodik.143 Cesarini legátus nagyratörő politikai ambíciói és Hunyadi leküzdhetetlen hatalomvágya azonban hamarosan minden elképzelhető számítást keresztülhúzott, és teljesen új helyzet elé állította a történet kulcsszereplőit, köztük a Cilleieket és a Tallóciakat. De ne szaladjunk ennyire előre. A négy Tallóci fivér közül csupán Frankó indult királyával a török ellen, a többiek egyelőre Szlavóniában, ill. Horvátországban maradtak.144 Ami a Cilleieket illeti, 1444. május 27-én Aeneas Silvius még úgy tudta, hogy Ulrik gróf Frigyes királlyal együtt Nürnbergbe készül,14 5 s még 140 A fegyverszüneti szerződés Ulászló által kiállított példányának másolata Kassa város levéltárában maradt fenn: DF 271349. 141 Engel Pál\ A szegedi eskü és a váradi béke. Adalék az 1444. év eseménytörténetéhez. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerkesztette H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. 1984 77-96. 142 Aeneas Silvius a rigómezei csatával kapcsolatban írja, hogy Ciliéi Ulriknak „ex socero Ruscie dispoto illarum partium novitates facile conscribuntur". Fontes Rerum Austriacarum. Zweite Abteilung. Diplomataria et acta. LXVII. Band. Wien 1912. (a továbbiakban: FRA 11/67.) 75. 143 Fejér, Georgius: Genus, incunabula et virtus Joannis Corvini de Hunyad. Budae 1844. (a továbbiakban: Fejér: Genus) 68-70. 144 Matkó 1444. április 30-án Hrasztovicán (DF 288124.), július 16-án Garicson (DF 252011.) datál. Perkó július 27-én Kninben ad ki oklevelet (DF 230502.), Jovánt augusztus 12-én a peijelség Bozyako nevű birtokán idézik (DF 231211.). 145 FRA. 11/61. 322.
