Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
70 PÁLOSFALVI TAMÁS június 25-én kelt levelében is hasonló értelemben nyilatkozott.14 6 A gróf azonban a jelek szerint megváltoztatta szándékát, mert július 22-én, amikor Frigyes és Albert már Passaunál jártak,14 7 ő Varasdon bukkant fel.14 8 Szinte bizonyos, hogy szlavóniai tartózkodása összefüggésben állt a törökkel folyó tárgyalásokkal, hiszen azok kimenetele az ő szempontjából sem volt mindegy. Apja ugyanekkor Ciliiben várta a híreket,14 9 ahová ekkortájt érkezett meg a zágrábi püspökség ügyében a pápához küldött követ a kért bullákkal.15 0 Valamikor szeptember folyamán Matkó bán Budára ment, ahol csatlakozott a Szegedről visszatérő bárókhoz, s minden bizonnyal bekapcsolódott a régenstanács munkájába.151 Úgy túnik azonban, hogy már a várnai csatavesztés hírének megérkezése előtt visszatért Szlavóniába, mert november 20-án már Prodavizen találjuk.15 2 Lehet, hogy a saját balsejtelmei vezették haza, hiszen a szultáni csapatok október közepi sikeres átkelésének nyugtalanító híre már korábban befuthatott Budára. Akár megérezte a készülő katasztrófát, akár nem, elhatározta, hogy pontot tesz a zágrábi püspökség régóta húzódó ügyének végére, mégpedig a kánoni előírások tökéletes semmibevételével. Nyilván erre ösztönözte az is, hogy tudomást szerzett a Cilleiek buzgólkodásáról Benedek püspök érdekében. Az elképzelés roppant egyszerű volt: a püspökség élére familiárisa, Monoszlói Csupor Ákos vicebán fivérét, Csupor Demeter knini püspököt kívánta állítani. Az eljárás nem volt új, hiszen a Csákiak például 1427-ben ugyancsak a saját alvajdájuk fiának, Lépes Györgynek járták ki az erdélyi püspökséget,15 3 és, mint láttuk, hasonlóan cselekedett maga Matkó bán 1438-ban rokonával, Korcsulai Ábellel. A különbség annyi volt, hogy ezúttal a bán nem törődött a formaságokkal, legalábbis nincs nyoma bármiféle hivatalos folyamodványnak Csupor érdekében. Nyilván úgy gondolta, hogy ha Ulászló visszatér, majd utólag szentesíti az eljárást, ha pedig nem, legalább elébe megy a Cilleiek várható fellépésének. Mindenesetre Demeter püspök, amikor 1444. november 4-én a fivé-146 i. m. 342: ,Albertus et Sigismundus Austrie duces, comes Sillaceus et dominus de Walsee preter familiam solitam regem (sc. Fridericum) sequentur. " 147 Heinig, Paul-Joachim: Kaiser Friedrich III. (1440-1493). Hof, Regierung und Politik. 1-1П. Böhlau, 1997. 1356. 148 DL 44374. 149 DF 286466. 150 DF 248746. 151 Nem tartozik ugyan a tanulmány szűken vett témájához, de talán nem felesleges néhány adalékkal szolgálni ahhoz a régi vitához, mely arra a kérdésre kereste a választ, hogy kikre bízta Ulászló a kormányzást távolléte idejére. Azok közül, akik 1443-ban vikáriusként tevékenykedtek, Szécsi érsek minden bizonnyal ismét tagja lett a kormányzó tanácsnak, akárcsak Hédervári nádor, bár egyikük sem használta a vikárius címet. Elképzelhető, hogy a királlyal tartó Rozgonyi kancellár helyét Gatalóci Mátyás veszprémi püspök foglalta el (Zichy IX. 91, Zala II. 260). Ugyancsak állandó tagja volt a tanácsnak Rozgonyi György országbíró, az egyetlen, aki következetesen használta a vikárius címet 1445 első felében (regni Hungarie vicarius, ill. vicarius deputatus: DL 31524, DL 83719, DF 284128.). Rajtuk kívül nyilván azok a prelátusok és bárók kapcsolódtak be a tanács munkájába, akik éppen Budán tartózkodtak. így például 1444. október 3-án Hédervári nádor Rozgonyi György országbíró, Marcali Imre és Ország Mihály főkincstartó társaságában ítélkezik: DL 69467. Nyilván ugyancsak külön cím nélkül vett részt az ügyek intézésében Tallóci Matkó bán, aki szeptember 30-án (Teleki 152-153) és október 1-én (DL 33792.) tartózkodik biztosan Budán. Ugyanott van Újlaki Miklós is október 20-án (DL 35559.). 152 Zichy IX. 89. November 23-án ugyanonnan ír Frangepán Mártonnak (DF 218770.). 153 Engel P.: Királyi hatalom 69.
