Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
68 PÁLOSFALVI TAMÁS hadjárat új erőre kapó eszméjét fenyegette, a pápaság rosszallásába ütközött. Mivel a tervezett újabb török elleni hadjárat Ulászlóra (és mögötte Hunyadi Jánosra) épült, a pápaságnak eszében sem volt gyengíteni a király belpolitikai helyzetét, és azok sem számíthattak támogatásra, akik ilyesmiben törték a fejüket. Ezt Benedek zágrábi püspök a saját bőrén tapasztalhatta, mivel Cesarini legátus, akinek a jelekből ítélve a zágrábi püspökség ügyét is rendeznie kellett volna,135 nem volt hajlandó a Tallóciak ellen dönteni, és egyre csak halogatta a nyílt állásfoglalást. Ez érthető keserűséggel töltötte el az egyébként a pápa által törvényesen megerősített Benedek püspököt, s mellesleg protektorait, a Cilleieket is, mert félő volt, hogy a Tallóciak előbb-utóbb ugyanúgy a saját emberüknek szerzik meg a püspökséget, mint tették azt 1438-ban. Ezt a grófok nem nézhették tétlenül, de minden nyíltan ellenséges lépéstől is tartózkodniuk kellett. Egyelőre csupán anynyit tehettek, hogy 1444 márciusában Frigyes gróf saját követet küldött Jenő pápához, akinek feladata volt a pápa és a bíborosok figyelmét felhívni a zágrábi püspökség körül kialakult törvénytelen helyzetre, és elérni, hogy a pápa gyakoroljon nyomást legátusára Benedek püspök érdekében.136 Időközben, valamikor 1443 végén, kiszabadult török fogságából Tallóci Frankó bán, de nem lehet tudni, hogy kinek a közreműködésével és milyen feltételek mellett.13 7 Az biztos, hogy haladéktalanul bekapcsolódott a „családi cég" irányításába, hiszen 1444. áprilisában már szlavón báni címmel vett részt a budai országgyűlésen.13 8 A legkisebb testvér, Jován esete ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a pápa és legátusa, ha érdekeik úgy kívánták, akartak és tudtak is gyorsan intézkedni. De talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy a Tallóciak rendkívül ügyesen használták ki a maguk számára a kedvező nemzetközi fejleményeket. Aligha véletlen ugyanis, hogy Jován éppen a küszöbön álló újabb török elleni hadjárat előtt erősíttette meg magát a pápával a vránai perjelség birtokában. Szinte bizonyos, hogy Jován nem a saját elhatározásából cselekedett, hanem fivérei jóváhagyásával tette meg ezt a fontos lépést, akik közül Frankóra fontos szerep várt a tervezett hadjáratban. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy Jován lépése nem állt összhangban a magyarországi törvényekkel, hiszen közvetlenül, a király megkerülésével fordult a pápához kinevezéséért. Hogy Ulászló mégsem tiltakozott, ez annak bizonyítéka, hogy a dolog felett szemet hunyt, de az sem lehetetlen, hogy az egész akció az ő tudtával és beleegyezésével történt. Annyi bizonyos, hogy Benedek püspökkel ellentétben a Tallóciaknak nem volt okuk panaszkodni Cesarini legátus késlekedése miatt.13 9 136 A pápa 1444. február 12-én utasította Cesarinit, hogy próbáljon egyezséget közvetíteni Tallóci és Benedek püspök között. Fraknói V.: Kegyúri jog 138. 136 op 248746: „illustris princeps dominus Fridericus comes Cilié principalis promotor meus huiusmodi premissa absque effectu ipsius domini legati et dolosa subterf 'ugia Matkonis bani et suorum fratrum et aliorum adherencium in ea re non ferens adhuc de mense Martio suum specialem procuratorem et nuncium ad sanctissimum dominum nostrum Eugenium papám et sacrum collegium reuerendorum patrum et dominorum cardinalium pro explanacione talismodi justicie mee... dimiserat" írja Zólyomi Szécsi érseknek Krapináról 1444. június 28-án. 137 Mályusz, E.: Tallóci 569. 138 Décréta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döiy additamentis auxerunt... Georgius Bónis, Vera Bácskai. (Publicaciones Archivi Nationalis Hungarici. II. Fontes. 11.). Bp. 1976. (a továbbiakban: DRH.) 324. 139 Mályusz E.: i. m. 568-569.
