Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
66 PÁLOSFALVI TAMÁS sával, akik saját követük útján tájékoztatták Ciliéi Frigyest a szándékaikról. A gróf válaszul elküldte nekik a kért salvus conductust, s egyben utasította a saját várnagyait és tiszttartóit, hogy az adóbehajtókat ne akadályozzák feladatuk végrehajtásában.119 Való igaz, hogy, mint a követek elbeszéléséből kiderült, Frigyes gróf csak a saját birtokaira nézve adott felhatalmazást az adószedésre, de ígéretet tett arra, hogy értesíti a fiát, s nincs nyoma annak, hogy az utóbbi a későbbiekben a saját birtokain megakadályozta volna az adó kirovását és behajtását.120 Matkó bán ugyancsak követet küldött a Ciliéi grófokhoz, s arra kérte őket, hogy a saját embereiket adják a dikátorok mellé, munkájukat segítendő. Június elején aztán a bán Szentbenedeken gyűlést tartott a szlavón nemesség egyeteme részére,121 minden bizonnyal a készülő nagy török elleni hadjárattal kapcsolatos ügyek megvitatása céljából, ahol megjelentek Frigyes gróf szlavóniai familiárisai is, hogy meghallgassák uruk válaszát,12 2 vagyis azt, hogy a dikátorok beléphetnek a szlavóniai Ciliéi birtokokra. Jellemző, hogy a gyűlés után nem hallunk többé panaszt az adó behajtásával kapcsolatban. A Cilleiek figyelmét egyébként sem a szlavóniai adó behajtása kötötte le, hanem a Frigyes királlyal küszöbön álló megegyezés. A béke feltételeit Ulrik gróf tárgyalta meg a július végén Bécsújhelyre érkező Frigyessel, s augusztus 16-án 1 már írásba is foglalták a megállapodást.12 3 A békeszerződést azzal egészítették ki, hogy Frigyes király a rokonai, László király, illetve Albert és Zsigmond hercegek nevében is, valamint a Cilleiek kölcsönös segítséget ígértek egymásnak minden ellenségükkel szemben.12 4 Ez a békeszerződés alapjaiban módosította a regionális hatalmi viszonyokat, hiszen mindkét fél számára jelentős energiákat szabadított fel, amelyek addig az egymás elleni küzdelemben voltak lekötve. Ugyanakkor a szabaddá vált energiák egyelőre legalábbis nem Magyarország rovására érvényesültek. Frigyes esetében a gátló tényezőt a Cesarini legátus által közte és Ulászló között tető alá hozott fegyverszünet jelentette, míg a Cilleiek egyelőre a görzi grófság megszerzésével voltak elfoglalva.12 5 Bécsújhelyről Ulrik gróf a király kíséretében ment Grácba, ahol apjának is ratifikálnia kellett a megállapodást.12 6 119 Zichy IX. 55. Érdemes megjegyezni, hogy a Marcaliak mint Verőce ispánjai ugyancsak külön levélben szólították fel a megye birtokosait az adó befizetésére (Zichy IX. 52.). Berzevici és Töttös nyilván ugyanilyen parancslevelet kértek a Cilleiektől mint Varasd megye ispánjaitól. 120 Töttös embereinek félelmét „ex parte castellanorum et servorum comitis Cilié" valószínűleg az magyarázza, hogy Ulrik gróf familiárisai még nem kaptak parancsot uruktól az adószedés engedélyezésére (Zichy IX. 59.). Ulrik tartózkodási helyéről nincs pontos információnk, de Aeneas Silvius 1443 augusztusában azt íija, hogy a július végén kezdődő bécsújhelyi tárgyalások előtt hosszan (diu) időzött Bécsben. Fontes Rerum Austriacarum. Zweite Abteilung. Diplomataria et acta. LXI. Band. Wien 1907. — a továbbiakban: FRA 11/61. — 178.). Nyilván időbe telt, míg Frigyes gróf megszerezte fia hozzájárulását. 121 „nobis (Tallóci Matkó bán) feria secunda proxima post festum Ascensionis domini unacum universitate huius regni Sclavonic nobilium in possessione Besenezenthbindyk vocata congregatis ac constitutis et existentibus" (DF 256531.). 122 Zichy IX. 59-59. 123 Gr. Teleki J.\ Okmánytár 130-132. 124 Gr. Teleki J.: i. m. 133-134. 125 Wiesflecker, Hermann: Die politische Entwicklung der Grafschaft Görz und ihr Erbfall an Österreich. MIÖG 56 (1978) 359. 126 FRA. 11/61. 178.
