Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Szita Szabolcs: Ebensee. Magyar deportáltak Mauthausen altáborában 681

682 SZITA SZABOLCS át, Magyarország „nagyvonalú gesztussal" pótlólagos élelmiszert szállított a német félnek.3 A zsidókérdés „végső megoldása" gyors magyarországi kivitelezésének több oka volt. Főként a német nemzetiszocialista fajmítosz érvényesítése, a hadi helyzet romlásának következményei, az állandósult munkaerőhiánnyal küszködő német haditermelés szükségletei sürgették. A munkaerőhelyzet 1944 elején — a Wehrmacht által legázolt országok egyre teljesebb kifosztása, a hadifoglyok, bel- és külföldi kényszermunkások millióinak kíméletlen kizsákmányolása ellenére is — súlyossá vált. A birodalom munkaerőhelyzetének alakulása (millió főben)4 1939 1940 1941 1942 1943 1944 birodalmi állampolgárok 39,1 34,8 33,1 31,3 30,3 28,4 ebből nők 14,6 14,4 14,1 14,4 14,8 14,9 külföldi kényszermunkások, 0,3 1,2 3,0 4,1 6,3 7Д hadifoglyok behívottak száma 1,4 5,7 7,4 9,4 11,2 13,0 A hitlerellenes koalíció haderejének légicsapásai a német hadsereg utánpótlását mind bizonytalanabbá tették. A szorító helyzetben 1944 elején Alfred Speer fegyverkezési- és haditermelési miniszter, a német hadigazdaság sok tekintetben eredményes vezetője több, a háború folytatásához alapvető jelentőségű programot dolgozott ld. (Magyarország a nyersanyagszállítások, a munkaerőbiztosítás terén, a repülőgépek gyártásában közvetlen részvétel formájában is számításba jött.) Minisztériuma mellett március elején „vadásztörzset" (Jägerstab) létesített. A haladéktalanul megindult tervezés bombabiztos üzemek létesítése lehetőségeinek felmérésére irányult. Hat — lehetőleg földalatti —, egyenként 800 000 négyzetméter alapterületű új vadászbombázógép-gyár megépítése is a „vadásztörzs" feladataihoz tartozott. Először főként a „Cseh-Morva-protektorátus" területén, mert azt Hitler „viszonylag biztonságosnak" tartotta. A „vadászprogram" a német hadvezetésnek új reményeket adott, mert keretében a haditermelés márciustól júliusig mintegy 20%-kal nőtt. A sürgős építőmunkákhoz minden munkaerő kevés volt (közben a Wehrmacht is újabb, tömeges behívásokra kényszerült). Április 6-7-én a német hadiipar vezetői a légierő veszteségeinek pótlásáról Hitlerrel tanácskoztak. Az itt történtek arra mutatnak, a magyarországi deportálással ekkor már számoltak. Hitler bejelentette, ha a tervezett építkezésekhez a helyszínen elegendő munkaerő nem áll rendelkezésre, személyesen fordul Himmlerhez, az SS birodalmi vezéréhez, hogy a magyarországi zsidó kontingensből szerezzen mintegy 100 000 főnyi munkaerőt. 13-án Veesenmayer Budapesten Sztójay Döme miniszterelnökkel tárgyalt. „Kötelező ígéretet" kapott, hogy Magyarország április végéig legalább 50 000 munkaképes zsidót bocsát a birodalom rendelkezésére.5 3 Ránki György: 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Kossuth Könyvkiadó 1978. 225. 4 Heinz Bergschicker: Deutsche Chronik 1933-1945. Berlin, 1982. 460. 5 A Wilhelmstrasse 823.