Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szita Szabolcs: Ebensee. Magyar deportáltak Mauthausen altáborában 681
MAGYAR DEPORTÁLTAK MAUTHAUSEN ALTÁBORÁBAN 683 19-én a német külügyminisztériumban a Magyarországon „megoldandó" gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Arra jutottak, a német hadigazdaság számára minél több magyar munkaerőt kell „felszabadítani". Leszögezték, „a Németországba szállítandó magyar munkaerőt a zsidókkal kell kezdeni". Magyarországi ügynökeik tevékenyen dolgoztak. Ugyancsak 19-én jelentették, „kb. 10 000 zsidó útra készen áll".6 A kiszállítást azonban a hadiszállítások elsőbbsége, a vagonhiány gátolta. Közben ellenvetések is felszínre jutottak. A „zsidómentes" birodalomban zsidók „szabad" munkába állítását elvi megfontolásból aggályosnak tartották, mert „illuzórikussá tenné a zsidók régen végrehajtott kiemelését az üzemekből". Az ügyben a német Biztonsági Rendőrség április 24-én foglalt állást. Gyakorlatilag semmi akadályát nem látta, hogy a magyar zsidókat átvegye „a birodalom területén levő munkatáborokba, melyek az SS birodalmi vezetőjének vannak alárendelve".7 Ezek a munkatáborok valójában koncentrációs táborok voltak. Veesenmayer a magyarországi kiszállítások kapcsán már előző nap rögzítette: a „rendeltetési állomás Auschwitz". 8 Május 2-án az Auschwitz-Birkenauba befutott első két magyar deportáló szerelvényből (Kistarcsáról 1800 és Bácstopolyáról 2000 deportálttal) a nehéz munkára képesnek tartott 486 férfit (fogolyszámot 186 645 és 187 130 között kaptak), és 616 nőt (76 385-től 76459-ig, 80 000-től 80 540-ig regisztrálták őket) a rámpán tartott szelekción kiválogattak. Őket eltérő időpontokban és több csoportban rövidesen kényszermunkára küldték. A kora, testi állapota okán munkára alkalmatlannak minősített 2698 férfit és nőt (köztük a gyermekeket) gázkamrában megölték.9 Máig feltáratlan, hogy a sorra érkezett, időnként torlódó emberszállítmányokból a gyors szelekció után összességében hány magyar deportáltat minősítettek munkaképesnek. Feldolgozásra vár, hogy sorsuk az SS-lágerbirodalmában miként alakult. A továbbialtban a Jägerstab programjában is helyet kapott egyik építkezés vizsgálatával a magyar- deportáltak Auschwitz-Birkenau utáni történetét, Ebensee koncentrációs táborban a német haditermelésben végzett kényszermunkáját követjük nyomon. Nem mulaszthatjuk el annak hangsúlyozását, hogy a német megszállás után Magyarországról elhurcoltak ügyében a hazai történetírásnak jelentős tennivalói vannak. A Linz mellett, 1938-tól kiépített mauthauseni koncentrációs tábor (KLM) altáborai között Ebensee az első olyan láger volt, melyet egy földalatti tárnarendszer kiépítéséhez létesítettek. Mauthausentól mintegy 100 km-re, a felső-ausztriai Salzkammergut közelében 1943 novemberétől másfél évig működött. A német hadigazdaság számára fontos, magas fogolyszámú altáborokhoz sorolható. A Traunsee és a Bad Ischl közötti festői völgyben 1909 óta a Hatschek cég kőkitermelést folytatott. Az itteni hegyvonulat erdősültsége, geológiai és topográfiai adottságai kedveztek a hegyoldalba rejtendő titkos fegyvergyártás feltételei-6 Ugyanott. 828. 7 Ugyanott. 837. 8 Ugyanott. 836. 9 Danuta Czech: Kalendarium der Ereignisse im Konzentrationslager Auschwitz- Birkenau 1939-1945 Reinbek bei Hamburg, 1989. 764.
