Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Szita Szabolcs: Ebensee. Magyar deportáltak Mauthausen altáborában 681

Szita Szabolcs EBENSEE Magyar deportáltak Mauthausen altáborában Az 1944. március 19-i német megszállás egyik következményeként a magyar zsidóság feletti la zárói ago s hatalmat Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer (alezredes) különleges bevetési osztaga gyakorolta. Az európai zsidóság megsemmisítésén dolgozó SS-tisztek céljaikat Sztójay Döme kormányának készséges kollaborációjával, Jaross Andor belügyminiszter és két — német érdekből államtitkárrá előléptetett — magyar köztisztviselő, Endre László volt vármegyei alispán és Baky László ny. csendőr őrnagy legteljesebb együttműködésével valósították meg.1 Kormányzati intézkedéseik nyomán a magyar államapparátus a megszállók rendelkezésére állt, ami — a zsidóellenes rendeletözönnel együtt — igen megkönnyítette Eichmann és 150-200 főnyi osztaga dolgát. Kállay Miklós kormánya Berlinnek inkább gazdasági, mint politikai téren engedett. A megszállásig a magyarországi „zsidókérdés" német mintára való „megoldásának" követelését ismételten elutasította. A német nyomásra kinevezett Sztójay-kormány viszont készségesen vállalta. „Jogi kereteket" is teremtett, és a 825 000 zsidónak számító magyar állampolgárt kiszolgáltatta a deportálóknak. Az Eichmann-stáb Budapesten tartotta főirodáját. Hamarosan vidéken kirendeltségeket létesített. Ezek „zsidótlanítási tanácsaira" a megszállást követő hét héten belül a magyar közigazgatás sikeresen elszigetelte, kifosztotta, vidéken gettóba zárta az addig reménykedő, a magyar törvényességben bízó zsidókat. Április 29-én és 30-án az első deportáló szerelvényeket az ipari méretűvé fejlesztett gyilkolás egyik központjába, az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborba indították Magyarországról. A tömeges „áttelepítés" vasűti menetrendjéről május 4-én és 5-én Bécsben döntöttek. A megvalósítás május 14-én kezdődött. Napi négy vonattal, összesen 147 tehervonatot vett igénybe. Edmund Veesenmayer, a budapesti német birodalmi megbízott július 11-én Berlinbe táviratozta: 9-éig az elszállítás „összeredménye immár 437 402", ennyi zsidót deportáltak Magyarországról.2 Veesenmayer eredményként könyvelhette el Jurcsek Béla földművelésügyi miniszterrel történt megegyezését is. Miután a „zsidóakcióval" Németország élelmiszer-fogyasztókat vett 1 Tevékenységükről részletesen Az Endre-Baky-Jaross per. Szerk. Karsai László és Molnár Judit. Cserépfalvi, 1994. 2 A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Kossuth Könyvkiadó 1968. 881.