Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
666 CSŐSZ LÁSZLÓ Varga Béla szerint a zsidó rendőrség élén Schenker Jenő állt, beosztottai zsidó rendőr feliratú karszalagot viseltek és állandó őrszolgálatot tartottak a gettó kapujában.161 Bertóthy rendőrtanácsos nagy szigort tanúsított a fentiek betartatásában. A vegyesházasok számára gettóba vitt rokonaik látogatását lehetővé tette ugyan, de annak alkalmait a város által javasolt heti háromról egyre csökkentette, a kijárást a tanácstagok mellett csak a bevásárlással megbízott személyeknek engedélyezte, egyéni kérelmeknek nem adott helyt. Az ún. bevásárló bizottság működése is korlátozva volt június 6-a után, mikor a központi rendelet nyomán Szabó Ferenc napi két óra időtartamra (10 és 12 óra között) korlátozta a zsidók bevásárlási idejét.16 2 Szintén megtiltotta Páter Szabó Polykárp plébánosnak, hogy a katolikus konvertiták lelki gondozása végett bejárhasson az elkülönített területre. Ez országosan nem volt egyedülállójelenség, annak ellenére, hogy Endre államtitkár azt állította, hogy „a gettóban tömörített zsidókat, valamint a keresztény hitfelekezetekhez tartozó zsidókat vallásfelekezetük) papjai intézkedésemre akadálytalanul látogathatják".16 3 Mindkét esetben adtak volna módot a központi rendelkezések az enyhébb bánásmódra. Az érkező küldemények közül csak a leveleket adták át, nagy késéssel és természetesen cenzúrázva, utóbb már azokat sem.16 4 A berendezési tárgyak és csomagok miatt a gyakorlatban a megadottnál jóval kevesebb hely jutott egy személyre, így a gettóban rendkívül nagy volt a zsúfoltság.165 Némi könnyebbséget jelentett viszont, hogy a munkaszolgálatra bevonult férfiak miatt az eredetileg számításba vett 1150 fő helyett csak 1070, sőt néhány nap múlva — mivel a gettóba is kézbesítettek behívókat — ennél is kevesebb ember elhelyezéséről kellett gondoskodni. A visszaemlékezések szerint a padlón térköz nélkül, szorosan egymás mellett helyezkedtek el az alkalmi fekhelyek. A helyzeten csak kevéssé könnyített, hogy több helyiségben emeletes ágyakat ácsoltak. A sűlyos, fertőző betegek egyetlen szobába voltak összezsúfolva és nem volt szülőszoba sem. Kevés volt a mellékhelyiség, újakat kellett építeni, emellett a zsidó iskola udvarán lévő árnyékszék, mivel azt előzőleg az oda beszállásolt katonaság használta, teljesen megtelt és kiürítése vált szükségessé. Miután szinte valamennyi zsidó szakember munkaszolgálatosként távol volt, a fenti műveletek elvégzéséhez iparosokat kellett fogadni. Ez sem ment könnyen, mivel Bánhidy kiutasította a gettóból az ott dolgozó segédeket és a munka folytatása csak azután volt lehetséges, hogy a polgármester a Belügyminisztériumból telefonon engedélyt kapott a legszükségesebb közegészségügyi teendők nem zsidó szakemberek által történő elvégzésére.16 6 161 Kaposvári Gyula-. Nehéz napok. Részletek egy 15 éves fiú 1944-es szolnoki naplójából. In: Jászkunság, 1975. 1-2. sz. 21-28., 22. Varga a zsidó rendőrség vezetőjét Senkel Jenőként említi, de a hitközségi névlistán ilyen név nem szerepel, így valószínűleg az előbbi név a helyes. 162 Az 1990/1944. M. E. sz. rendelet június 4-én jelent meg. Lásd: BK, 1944. június 4. 125. sz. 2. és SzML Szolnok pm. ir. к. k. 12.520/1944. 163 EBJ 493. 164 MOL Népbíróságok Országos Tanácsának (NOT) ir. I. 8048/1946. (Bertóthy Dezső rendőrtanácsos pere, ítélet) 165 A kijelölés irányelveihez lásd Pápay László tanúvallomását — BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) 86. —, a gettóbeli körülményekre Uo. 68, 79, 88, 92, 259. Utóbbiak szerint például egy 16 m2 -es szobában kilencen, egy 20 m2 -esben tizenhatan, egy 8x2.5 méteres folyosón tizenöten aludtak. 166 Molnár János vallomása. Uo. 228.
