Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 665 ezen az állomásán sem látták át a helyi zsidó vezetők az akció végső célját és a megszokott módon kezelték az ügyeket, noha a tét már a közösség fizikai léte volt. Szabó Ferenc május 22-én a Pénzügyigazgatósághoz tett jelentésében beszámolhatott a gettóba költöztetés végrehajtásáról, másnap pedig, az alispáni gettórendeletben foglaltak szerint ennek megtörténtét a megyei vezetés felé is jelezte. Az általa közölt adatok szerint 438 zsidó lakást zártak le a város fennhatósága alatt.157 Néhány nappal később a megyeszékhely lapjai is beszámoltak a gettóba szállítás eseményeiről, bár a kérdést a belső oldalakon, csekély teljedelemben tárgyalták. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok csak a következő héten kedden ismertette az elkülönített lakónegyed helyét és a vele kapcsolatos főbb rendszabályokat, megjegyzéseket is fűzve a beköltöztetés eseményeihez. A cikkíró szerint a zsidók „nem mutattak semmiféle meghatottságot, sőt egy részük feltűnő kihívóan nézett a járókelők szemébe." „...sokan közülük tüntetőleg a legkopottabb ruhájukban vonultak a gettóba. Rájuk vall ez ajellemző viselkedés". Nem mulasztja el hozzáfűzni: „...senki sem sajnálkozik... mert azt a sok szenvedést, amit okoztak... nem fogjuk soha elfeledni. ' ' „...meg kell nekik is ismerni, mi az, keményen dolgozni".15 8 A Nemzeti Jövőnk már 23-án közzétette a gettó legfontosabb rendszabályait, majd következő számában a helyszín mellett a gettó pontos létszámadatait közölte, de tartózkodott az egyéb megjegyzésektől. Szerkesztőinek értesülései szerint az elkülönített területekre 1214 szolnoki zsidó került, ebből 1070 a belvárosi gettóba.159 A Szolnok és Vidéke május 13-ai számában csak az alispáni gettórendeletet ismertette, minden kommentár nélkül. A zsidóellenes rendeletekkel kapcsolatosan addig is száraz, tényközlő hangnem jellemezte a lapot. Politikai hovatartozása mellett ez a „passzivitás" is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a sajtóügyek kormánybiztosa, Kolosváry-Borcsa Mihály további számok kiadását nem engedélyezte és a lap május 17-ével megszűnt. Mindezek ellenére, mint azt Magyaiy Albert főszerkesztőnek a gettóügyben tett lépései is mutatják, a lap vezetőire az üldözöttek iránti szimpátia sem volt jellemző. 3. Életkörülmények a gettóban A gettó rendszabályairól intézkedő, május 15-én kiadott rendőrhatósági rendelet alapján az utcára néző ablakokat bedeszkázták, a kapukat pedig az egyetlen bejárat kivételével állandóan zárva kellett tartam. A kilépést és a nem zsidók bejárását írásos rendőri vagy csendőri engedélyhez kötötték, zsidók és keresztények érintkezése a hivatalos alkalmakat leszámítva tilos volt, csomagot vagy levelet csak a rendőrkapitányság engedélyével és átvizsgálás után adhattak fel.16 0 A gettót a szolnoki kapitányság személyzete őrizte, a belső rendfenntartás pedig a zsidóság feladata volt. 157 Szabó által személyesen aláírt irat, a 31.100/1944. XXI: res. sz. B. M. rendeletre válaszol. SzML Pénzügyigazgatóság ir. к. k. 49/1944. elnöki sz. A május 23-ai jelentést idézik: BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) 60-61. 158 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. május 27. 3. 169 Nemzeti Jövőnk, 1944. május 26. 2. Az adat már pontossága alapján hitelesnek vélhető, de alátámasztja Mandel Sándornak a gettóügyben beterjesztett kérvénye is (ismertetését lásd később), melyben körülbelül 1000 főre teszi a gettó létszámát. BFL Nb. 104,177. 39. 160 SzML Szolnok pm. ir. к. k. 12.520/1944.
