Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 663 A beköltöztetés megkezdését a polgármester május 15-e, hétfő reggelére tűzte ki, a zsidó lakosságnak két nap állt rendelkezésére, hogy legfontosabbnak érzett tárgyait és élelmiszereit összecsomagolja. A gettósítás végrehajtására az ország több városából vontak össze e műveletben már részt vett rendőr alakulatokat a városba.14 8 Parancsnokuk a május 14-én Szolnokra helyezett Bánhidy Antal felügyelő volt. Az intézkedésre a gyors lebonyolításhoz feltétlenül szükség volt, hiszen, mint említettük, a városban csak 27 rendőr teljesített szolgálatot. Megbízhatósági szempontok is szerepet játszhattak, a közigazgatás vezetői joggal tarthattak attól, hogy a helyi, az üldözötteket személyesen ismerő rendőrök esetleg nem minden esetben fognak a végrehajtási utasítás értelmében „ellentmondást nem tűrően" fellépni.14 9 Az ide vezényelt egység feladata végeztével távozott, az elkülönített lakónegyedet ezután a helyi rendőrség őrizte. A gyűjtőtáborokba tömörítés során országszerte alkalmazott gyakorlat volt, hogy más területről irányítottak e téren már tapasztalatokat szerzett karhatalmi alakulatokat a beköltöztetés végrehajtására. Az eddigi kutatások alapján kivételszámba megy, hogy egy megyei városban ezt már a gettósítás folyamatában is alkalmazták, továbbá hogy nem csendőri, hanem rendőri egységet vezényeltek ide, feltehetőleg egy miskolci vagy nagyváradi osztagot. A kérdés megoldása további levéltári vizsgálódásokat igényel. A polgármester álláspontja, mely szerint a megadott öt nap kevés lesz a rendelet végrehajtásához, már az első napon beigazolódott. Az összeköltöztetés, mint arról a sajtó is beszámolt, máji^s 15-én indult meg15 0 és már aznap délelőtt szeivezési problémák merültek fel. A rendőrség, mely a gettóból eltávolítandó bútorok szállítását irányította, a már korábban, a kilakoltatott zsidók által bevitt berendezési tárgyakat és csomagokat is elvitette a raktárhelyiségül kijelölt Pacsirta u. 5. számű házba.151 A tanács tiltakozására Molnár tanácsnok eljárt Bánhidy Antalnál, aki intézkedett a bátorok visszaviteléről, de az eset miatt így is megakadt egy időre a beköltöztetés folyamata. A sietős költöztetés közepette előfordult, hogy az idegen rendőrök még megengedett holmikat sem engedtek a gettóba bevinni. így például Molnárnak intézkednie kellett, hogy — többek között — dr. Halász Imre és dr. Donáth Zoltán orvosokat az illetékes bizottság visszakíséije lakásukba, hogy egyes fontos orvosi felszereléseiket és egyéb holmijaikat magukhoz vehessék.15 2 A gettóba szállítás munkálatai közepette érkezett, Molnár Zsigmond által aláírt belügyminisztériumi utasítás szerint Szabó Ferencnek személyesen Endre Lászlóhoz címezve kellett részletes jelentést benyújtania a „zsidótlanítás" terén tett intézkedéseiről. Mikor perében erről említés történt, a polgármester azt válaszolta, hogy a 148 Molnár János vallomása. Uo. 227. Ezt támasztja alá Varga Béla is: A szolnoki zsidóság története 83. 149 Lásd a 128. sz. jegyzetet. 150 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. május 17. 3. 151 jgy került többek között ide dr. Engelberg Oszkárné bőröndje is a benne lévő ezüst foglalatú tükörrel a Csarnok u. 10-ből, mint arról a III. számú bizottságnak a szolnoki rendőrkapitánysághoz május 17-én tett jelentése és az utóbbi június 5-én kelt magyarázata tanúskodik. SzML Pénzügyigazgatóság ir. к. k. szám nélkül és 3251/1944. 152 Molnár vallomása saját perében, melyet dr. Halász Imre is megerősített. BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) 228. és 119.
