Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
664 CSŐSZ LÁSZLÓ minisztériumi irat az ellene érkezett számos feljelentés következménye volt.15 3 Állítását igazolni látszik a zsidóüldözés fő irányítóinak, különösen Endrének küldött hatalmas mennyiségű, névvel—mely gyakorta fiktív—ellátott vagy névtelen feljelentő levél, melyek között nem egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből érkezett példány is akad. A beköltöztetés végrehajtására és a gettó lezárására végül csak május 22-én került sor. A zsidó tanács katonás pontossággal még aznap jelentést tett erről Szabó Ferencnek.15 4 Beszámoltak róla, hogy mindenki a gettóban van, leszámítva egy ismeretlen helyen tartózkodó férfit és két nőt, akik „haláleset miatt" három nap haladékot kaptak a beköltözésre. Utóbbi eset ritka példája annak, hogy emberiességi, kegyeleti szempontok érvényesültek a gettósítási folyamat során. Biztosították arról, hogy ha „bái-mely okból valamely csillag viselésére kötelezett zsidó még nem vétetett be a gettóba, ezt azonnal jelenteni fogjuk a polgármester úrnak". A kimaradók utáni nyomozásra nem kellett sok energiát fordítaniuk a tanács tagjainak. Egy zsidó asszony maga üzent Mandelnek, hogy a „beutaló bizottság" még nem kereste fel. Megtudható továbbá az iratból, hogy a tanács elnöke különleges engedély alapján, melynek megszerzésében személyes összeköttetései is szerepet játszhattak, feleségével együtt egyelőre lakásában maradhatott. Rajtuk és dr. Krámeren kívül senki nem kapott felmentést.15 5 Mandel Sándor az addig a Gorove utca 9. szám alatt működő hitközségi irodát az irattárral, pénztárral és nyilvántartási könyvekkel együtt lakására szállította át. Az ekkor már a gettóba vitt Heves Kornél, mint anyakönyvvezető rabbi a zsidó tanácshoz május 22-én intézett beadványában tiltakozott hatáskörének ilyetén megsértése ellen, egyben követelte, intézzék el, hogy hivatalába visszahelyezzék, mert ellenkező esetben kérni fogja a hatóságoktól, illetve a Magyarországi Zsidók Szövetségétől az elnök felmentését. Ezzel együtt kérvényezte a polgármesternél is, hogy helyezzék vissza lelkészi és anyakönyvi hivatalába, mivel szinte naponta vannak vallásváltoztatások és a gettóban nincs módja az ezzel kapcsolatos ügyek intézésére. A kitérések nagy számát többször említik a népbírósági vallomások, de pontos adatokat tartalmazó iratok eddig nem kerültek elő. Szabó a gettórendszabályoknak megfelelően Bertóthy Dezső hatáskörébe utalta az ügyet, aki június 13-án úgy döntött, hogy a mentesség nem indokolt, mert teendőit a rabbi a gettóban is elvégezheti. A kérvényből egyébként kitűnik, hogy Heves Kornél érdekében Páter Szabó Polykarp ferences plébános is közbenjárt a hatóságoknál.156 A szolnoki zsidóság két idős, köztiszteletben álló vezetőjének a későbbi események ismeretében kicsinyesnek és némileg érthetetlennek tűnő hatásköri vitája mai szemmel megdöbbentő, ugyanakkor bizonyítéka annak, hogy a deportálásig vezető útnak még 153 Az Endre Lászlónak címzett iratot a 12.764/1944. számon küldték el. A tanácsvezető bíró felolvasta a Szabó-per tárgyalásán, de ez az irat sem maradt fenn. BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) 60-61. 154 SzML Szolnok pm. ir. 12.142/1944. 155 Szabó Ferenc állítása szerint a későbbiekben egy csendőr százados (Homoki?) a gettóban tett ellenőrzése után tiltotta ezt meg. BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) 278. 156 SzML Szolnok pm. ir. 13.087/1944.
