Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 661 intézését, melyek közül sok így csak késve vagy egyáltalán nem oldódott meg. Mindez tükrözi a vármegyei közigazgatásban ekkortájt uralkodó zűrzavart. A gettó létesítése kapcsán a polgármesteri hivatalba számos kérvény érkezett, melyek különféle indokokkal mentességet kértek a beköltözés alól. Dr. Krámer Dezső a gettóba helyezés alóli felmentése iránt május 13-án nyújtott be kérelmet, joggal hivatkozva arra, hogy jelenleg ő a város egyetlen gyermekgyógyász szakorvosa. A polgármester, miután kikérte a megyei tisztiorvos-helyettes véleményét, engedélyezte a beköltözés elhalasztását. Dr. Földessy Zoltán szakvéleményében a közellátás érdekében támogatta a kérés teljesítését, de egyben szorgalmazta azt is, hogy mihamarabb intézkedjenek egy nem zsidó orvos Szolnokra rendeléséről. A kérelmező így átmenetileg — családjával együtt — mentesült a gettóba vonulás alól és a városon belül szabad mozgását is lehetővé tették. Június 10-én a tisztiorvos-helyettes sietett Szabó Ferenc tudomására hozni, hogy a városba érkezett egy keresztény orvos, aki a hadikórházban végzett munkája mellett szerinte másodállásban elláthatná a gyermekorvosi teendőket. Az ügyben végül nem született újabb döntés, mert június 16-án dr. Krámert a gyűjtőtáborba szállították.13 8 Dr. Földessynek, úgy tűnik, szívügye lehetett a zsidó konkurencia eltávolítása, mert június 6-án beadványban kérte a polgár-mestert, adjon ki írásos utasítást, mivel a zsidók közszolgálatának megszüntetése13 9 során még áprilisban szabadságolt dr. Elek István városi orvos nem adta át hivatalát, sőt rendelőjében továbbra is orvosi teendőket lát el. Kívánsága teljesült is, négy nap múlva megszületett a határozat, dr. Elek nem gyógyíthatott tovább.14 0 Ez a példa is bizonyítja, hogy a helyi hatóságok számára még a legelemibb közszükségletek biztosításával kapcsolatban is a rendeletek betűje volt a fontosabb. Több adat szól arról, hogy a megyében nagy hiányok voltak az orvosi ellátás terén, a közigazgatási vezetők mégis csak a legfontosabbnak ítélt esetekben engedélyezték a zsidó származásű orvosok működését, noha erre megvolt a hatáskörük. Ehhez hasonló hozzáállás jellemezte a városi hivatalnokokat az egyéb mentesítési ügyek kezelése terén is. A közigazgatáshoz számos kérvény futott be azzal kapcsolatban, hogy közérdekű munkákat végző zsidókat a gettóból alkalomszerűen vagy rendszeres kijárással kiengedjenek. Nem engedélyezték a hadiüzemként működő Tiszai Gőzfűrész — német tudása miatt nehezen nélkülözhető — alkalmazottjának, hogy az üzem területén lévő lakásában maradhasson. Hasonlóképpen nem tudta igénybe venni „honvédelmi érdekből" a VI. honvéd hadtest helyi parancsnoksága egy zsidó építészmérnök munkáját.141 Ami az egyéni mentességi kérelmeket illeti: annak elbírálásában, hogy ki tekintendő zsidónak, vagyis ki köteles hordani a sárga csillagot és bevonulni a gettóba, Szolnokon is a mentesítésekről szóló minisztériumi rendelet előírásait követték, amely mentességet adott az első világháború hadiérdemeseinek, hadirokkantjainak, illetve családtagjaiknak, a jelenlegi háború hadiözvegyeinek és hadiárváinak (a „honvédelmi özvegy", azaz a munkaszolgálatos özvegy nem tartozott ide) továbbá a vegyes háш SzML Szolnok pm. ir. 12.142/1944. 139 Lásd a 41. sz. jegyzetet. 140 SzML Szolnok pm. ir. 11.474/1944. 141 SzML Szolnok pm. ir. 11.685/1944. és 13.696/1944.
