Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 655 nem mondható el több magyarországi hitközség irányítóiról. Fontos hozzátenni azonban, hogy Szolnokon erre a magatartásra lehetőségük is volt, a város vezetése és a zsidóság elitje közötti számos összefonódás, személyes kapcsolatok révén. Mandeléknek tudomásuk volt a városháza gettóval kapcsolatos elképzeléseiről, ezt támasztja alá az a tény is, hogy a polgármester vezette bizottságon kívül a zsidóság képviselői is szemrevételeztek egyes tervbe vett helyeket.10 6 Más kérdés, hogy a város és a megye irányítói számára pozíciójuk megtartása és a feljebbvalóik iránti félelem többet nyomott a latban, mint ismerőseikhez fűződő viszonyuk. Ilyen körülmények között a szolnoki hitközség vezetőinek erőfeszítései csak minimális eredményekkel járhattak. A harmadik gettótervet a VI. kerületi MAV-lakások jelentették, a Lehel utca 18-36. számű és a Báró Jósika utca 13-31. számú ingatlanok összefüggő tömbje, valamint a Baross utca 92. számú házban lévő táncterem a vele egy házcsoportot alkotó három lakással (összesen 1304 férőhellyel). Mivel itt egyetlen zsidó sem lakott, a házcsoport összes lakóját ki kellett volna költöztetni és ez nagy ellenkezésbe ütközött. Magyary Albert, a Szolnok és Vidéke főszerkesztője vezetésével népes küldöttség kereste fel a polgármestert hivatalában, a gettónak valamely kültelki gyártelepen történő kijelölését követelve.10 7 Érdemes ezt a magatartást összehasonlítani a szegedi eseményekkel, ahol a vasútállomás közelében lévő ház lakói kérték, nyilvánítsák az épületet gettóházzá.10 8 A magyar Holocaust irányítóinak politikai beszédeiben,10 9 szélsőjobboldali újságcikkekben és röplapokon is11 0 gyakorta szerepelt a javaslat: telepítsenek zsidókat a bombaveszélyes helyekre, gyárak, pályaudvarok környékére, hiszen — szerintük — az angolszász „zsidó nagytőke" által irányított bombázók állandó kapcsolatban vannak magyarországi „cinkostársaikkal", akik mindenről tájékoztatják őket, így a gettók területét nem bombázzák. Az álhírrel maga a budapesti zsidó tanács is sikeresen operált, mikor ezzel igyekezett megelőzni a fővárosi gettó létrehozását.11 1 Természetesen Szolnokon is nem egy ember akadt, aki hitelt adott a hasonló állításoknak. A várost ért júniusi bombatámadások után romeltakarításra vezényelt zsidókat sértések, inzultusok érték.11 2 További lehetőségeket keresve a bizottság május 8-án a közigazgatásilag a városhoz tartozó, attól délre fekvő Pusztaszandára látogatott el.11 3 Megvizsgálták az újszandai gazdaság, a nagyszandai major és a Cseber major létesítményeit. Számításba jöhető épület csak az utóbbi két helyen akadt, így két gettóterv készült. 106 Uo. 254. és BFL Nb. 23.487/1949. (Homoki László csendőr százados pere) 101. 107 BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) 270. 108 Molnár J. i. m. 88. Erre a magatartásra máshol is akadt példa. Szentesen több helyi lakos is követelte a gettó bombaveszélyes helyre történő telepítését. Braham i. m. 680. 109 Endre László és Baky László is több ízben tett ilyen tartalmú nyilatkozatot. Molnár J. i. m. 80. но 1944 május 26-án megyeszerte elrendelték a „zsidók cimborálnak az angolszász terrortámadókkal/ Megtorlást követelünk!", illetve „Követeljük: telepítsetek zsidókat a légitámadások által veszélyeztetett helyekre." szövegű nyilas röplapok lefoglalását. SzML Jászkisér község ir. 3357/1944. 111 Stern hitközségi elnök visszaemlékezését idézi Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács. Bp., Minerva, 1990. 77-78. 112 A szolnoki zsidóság története 86. 113 A két gettóterv műszaki leírását lásd: TH V-104.177. (Homoki László csendőr százados vizsgálati anyaga) 58. és 60.
