Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 653 Május 3-án Szolnok polgármestere bizottságot hívott össze a gettó kijelölésére, melynek tagjai az említett két tisztviselő mellett Bertóthy Dezső, a rendőrkapitányság vezetője, továbbá szakértőként vitéz Bajor József városi főmérnök és Pápay László városi mérnök voltak. Május 4-én, 6-án és 8-án három ízben tartottak helyszíni szemlét a kérdéssel kapcsolatban.9 7 A kijelölés során elsősorban azt az irányelvet vették figyelembe, hogy a nem zsidó lakosságot minél kisebb létszámban kelljen kiköltöztetni, illetve a rendőrtanácsos szempontját, hogy a gettó őrzése kis létszámú rendőri erővel megoldható legyen. Férőhely szempontjából Szolnokon a 2 m2 /fő egységgel számoltak, tehát mindert esetben az adott alapterületet (négyzetméterben) osztották el kettővel és így kapták meg a férőhelyek számát. Ez a mérték, melynek meghatározásakor a nagyváradi gettót tekintették mintának, jóval szigorúbb volt az országos átlagnál. Az adatok azt mutatják, hogy a megye más, debreceni csendőrkerülethez tartozó részein is ezt követték.98 Összehasonlításul: a zsidókérdés „megoldásában" élen járó Szegeden a városi vezetés eredeti tervezete közelítőleg 4 négyzetméter helyet biztosított személyenként. Más kérdés, hogy a gyakorlatban a férőhely nem sokkal haladta meg a 2 m2 -es értéket.99 Egyébiránt a korabeli orvosi vélemények szerint személyenként minimálisan 6-8 négyzetméteres férőhelyre lett volna szükség a legelemibb közegészségügyi követelmények betartására. További vizsgálat tárgya, hogy honnan származik az ötlet a nagyváradi alpolgármester, Gyapay László által alkalmazott elvek lemásolására, melyeket a továbbiakban is előszeretettel vettek figyelembe Szolnok gettósításának irányítói. Feltehető, hogy Szilády ezredes vagy egyenesen a szolnoki deportálás német irányítója, a nagyváradi eseményeket is felügyelő Theodor Dannecker adta ki irányelvként,100 de az eddig előkerült levéltári adatok nem tartalmaznak ezen a téren információkat. A szolnoki gettó kijelölésekor első helyen a város külterületén lévő gyárépületek jöttek számításba. Május 4-én a bizottság öt teivezett helyszínt vizsgált meg: a VII. kerületi Attila úton a vattagyárat, a Cukorgyár telepéhez tartozó Gyökér utcai munkáslakásokat, a szintén az Attila úton található, 1944-ig zsidó tulajdonban lévő101 Fürészanyag Fakereskedelmi Rt. telepét a volt ládagyári épülettel, irodaépülettel és munkáslakásokkal (12. szám), valamint a Járványkórházat (14. szám), a Kőrösy úti Bohn-téglagyárat, végül pedig a pályaudvar tőszomszédságában a Lehel és Báró Jósika utcák által határolt ún. Kolónia-telepet. 97 A bizottság munkáját a 11.903/1944. számú jegyzőkönyvben foglalta össze. TH V-104.177. (Homoki László csendőr százados vizsgálati anyaga), 50-53. 98 Karcagon egy főre, padlásterekkel, ólakkal és istállókkal együtt is csak másfél négyzetméter jutott. BFL Nb. 18.809/1949.. (dr. Sántha Miklós karcagi polgármester pere) 180. 99 A hatóságokhoz érkezett beadványok szerint a gettóban kb. 2.2, a konvertiták számára kijelölt csillagos házakban kb. 2.5 m2 hely jutott egy személynek. Lásd: Molnár J. i. m. 82. és 84. 100 Dannecker alakjával részletesen foglalkozik Ember Mária cikksorozata: Egy úr Eichmann stábjából. In: Magyar Nemzet 1984. május 13, 20, 27, június 10, 17, 24, mind 4. 101 Szerepel a zsidó tulajdonú iparvasutakról szóló 1944. augusztus 16-ai jelentésben is. SzML Szolnok pm. ir. к. k. 13.981/1944.
