Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
62 PÁLOSFALVI TAMÁS továbbiakban nincs nyoma újabb török próbálkozásoknak.9 6 A tapasztalt és megfontolt Tallóci fivérek minden bizonnyal hallgattak a raguzaiak figyelmeztetésére, s nem érte őket váratlanul a támadás. Talán nem túl merész a feltételezés, hogy a Tallóciak szlavóniai helytállásuk jutalmaként (illetve kárpótlásként a Frankót ért szerencsétlenségért) kapták meg Ulászló királytól a Nelipcic-hagyatékot, és vele együtt a cetinai grófságot.9 7 Az ugyanis semmiképpen sem véletlen, hogy Tallóci Matkó és Perkó is első ízben a török betörést követő hónapokban viseli a cetinai grófi címet.9 8 Ezzel a Tallóciak (bár meglehetősen nagy árat fizettek érte) újabb nagy lépést tettek a társadalmi emelkedés hosszú és rögös útján, és—legalábbis ami a címeiket illeti—egy szintre jutottak a délvidék másik nagy családjával, a Frangepánokkal, s egy fokkal nagy riválisaikhoz, a Cilleiekhez is közelebb kerültek: ettől fogva nekik is kijárt a spectabilis et magnificus megszólítás, függetlenül attól, hogy töltöttek-e be valamilyen bárói hivatalt. Ráadásul a bánok sikeres helytállása újabb érvet szolgáltatott U-lászlónak, amelyre hivatkozva a kezükön hagyhatta a zágrábi püspökség és a perjelség várait. Tallóci a király állhatatos támogatásának köszönhetően figyelmen kívül hagyta a Benedek püspök által hozott egyházi szankciókat, sőt, maga fordult a pápához azok feloldása érdekében.99 Mivel a Szentszéknek érdekében állt U-lászló hatalmának megerősödése, Tallócinak nem kellett tartania szlavóniai hatalmának meggyengülésétől. Murád szultán nyilvánvalóan tisztában volt azzal, mekkora halat fogott Tallóci Frankó személyében, és megpróbálta a lehető legnagyobb árat kicsikarni értékes foglyáért. Ha abból az imént bizonyítani próbált hipotézisből indulunk ki, hogy a török fogságból elengedett Kasztellánfi 1442 júniusában érkezett Budára,10 0 lehetetlen nem észrevenni az időbeli egybeesést azzal a török követséggel, amely Dlugosz szerint ugyanezen év júliusában érkezett Ulászló udvarába, mégpedig Tallóci Matkó bán közvetítésével.10 1 A lengyel krónikás szerint Tallóci azzal biztatta a török szultánt, hogy a békéért vagy legalább fegyverszünetért cserében megkaphatja Nándorfehérvárt, vagy pedig a magyar király adót fizet neki. Az 96 Egy másik tanulmányomban (Pálosfalvi T.: i. m.) megkíséreltem bizonyítani, hogy Hunyadi 1442. tavaszán Erdélyen kívül várta a török támadást, s ezért érkezett későn tartománya védelmére. A Szlavóniában, illetve Boszniában történtek ismeretében most már nincs okunk kételkedni abban, hogy a raguzaiak által előre jelzett nagy török támadás valóban megtörtént 1442 tavaszán; nem kizárt, hogy a törökök éppen Hunyadi előkészületeiről értesülve oszlottak kétfelé, s az egyik sereg Mezid bég vezetésével meglepetésszerűen Erdély ellen fordult, míg a másik Szlavónia felprédálására indult. 97 A hagyatékkal kapcsolatban 1. Mályusz E.: Tallóci 564. 98 Tallóci Perkó: 1442. máj. 31. (Katona XIII. 195.), Tallóci Matkó: 1442. jún. 15. (Zichy XII. 196.); jún. 18. (DL 35578.). Matkó bán június 15-i levelében először és utoljára a comes Cetine Zagorieque címet használja, ami azt sejteti, hogy legalább névleg a Cilleiek domíniuma fölötti hatalmat is magának vindikálta, nyilván Ulászló jóváhagyásával. Azt ugyan nem remélhette, hogy Varasd megyét ténylegesen is képes lesz birtokba venni, de nyilvánvalóan ezzel az igénnyel hozható összefüggésbe Grebeni Hermann varasdi ispánsága 1442. júl. 1-én (Engel P.\ Archontológia I. 225.). Grebenit, aki, mint láttuk, mindvégig hű maradt a Tallóciakhoz, nyilván Matkó bán tette meg varasdi ispánjának, bár ispáni hatalmát aligha állt módjában gyakorolni. Tallóci lépése inkább csak szimbolikus jelentőséggel bírt, gyakorlati következménye nem volt. 99 Fraknói V: Kegyúri jog 138. 100 L. a 94. jegyzetet. 101 Dlugoss 771: ,fAatkone de Thalencz praeside Dalmatiae et Croatiae operante"