Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 649 első szállítmányba kerültek, mely az ausztriai munkatáborokba kerülést és az életben maradás nagyobb esélyét jelentette.7 6 A letartóztatások célja — mint arra Braham rámutatott7 7 — a németellenes ellenzék „lefejezése", erőfitogtatás, a zsidóság megfélemlítése és a túszszedés volt. Fontos kiemelni, hogy a szolnoki zsidóság ezúton vezető értelmiségének értékes részét veszítette el, így a közösség — a munkaszolgálatra behívottakat is leszámítva — cselekvőképes férfi tagjaitól szinte teljesen megfosztva nézett a megpróbáltatások elé. A német katonai és rendőri alakulatok tevékenységéről egyébként legtöbbet Dite Antal szolnoki pénzügyigazgató-helyettes főtanácsosnak a Pénzügyminisztériumhoz intézett június 3-ai és 13-ai beszámolóiból tudhatunk meg, melyben a zsidó vagyon kezelésével, illetve a lakások leltározásával és kiutalásával kapcsolatos nehézségekről adott számot.78 Eszerint már a német megszállás másnapján megjelent a polgármesteri hivatalban Grabowski százados, a Wehrmacht helyőrségparancsnoka és a jó állapotban lévő zsidó lakások megjelölését követelte. Szabó Ferenc polgármester maga állt a németek rendelkezésére, majd a kellemetlen feladatot Tóth Gusztáv városgazdára (a város ingó és ingatlan vagyonát kezelő hivatalnok) ruházta. Utóbbi kísérte a lakásfoglaló különítményt a helyszínre, ahol azok a kiköltözésre alig néhány órás határidőt adva felszólították a tulajdonost a lakás átadására. Valamennyi berendezési tárgyat és értéket ott kellett hagyniuk. A művelet Halász Jenő nyugalmazott bíró lakásában (Szabadság tér 3.) kezdődött és olyan ütemben folytatódott, hogy a városi vezetőség még csak megbecsülni sem tudta az igénybe vett ingatlanok számát. Erről csak június 6-án készült egy kimutatás, mely 92 lakást sorolt fel.79 A német tisztek tetszésük szerint pár napon belül többször is változtattak lakást, ennek során számos berendezési tárgyat szállítottak máshová, a lakásügyekért felelős hivatalnokok számára súlyos fejtörést okozva. A zsidó vagyonnal és ingatlanokkal összefüggő központi utasítás híján tétlenül figyelték az eseményeket.8 0 Az elsők között került sor a Breuer család Szapáry utca 20. szám alatti lakásának elkobzására. Dr. Breuer Lászlóné népbírósági tanúvallomása szerint ez esetben a bitorlók mindent lefoglaltak és csupán fél óra haladékot adva lakoltatták ki őket. Breuerné a polgármesternél legalább egyes ruhaneműk kiadását kérte, mivel félje a fent említett körülmények miatt még egy váltás fehérneműt sem tudott magával vinni, de Szabó azzal utasította el, hogy az ügyben nem tehet semmit.81 A szokottnál nagyobb szigor oka minden bizonnyal az lehetett, hogy ezt a házat a Gestapo akarta igénybe venni, itt rendezte be szolnoki központját. Parancsnoka a pénzügyőri irat szerint Peters Obersturmführer volt. Az áldozatokat először a Szapáry utcai épület pincéjébe vitték, majd internálták. 78 Gonda Moshe Élijáhu: A debreceni zsidók száz éve. A mártírhalált halt debreceni és környékbeli zsidók emlékére. Tel-Aviv, Debreceni Zsidók Emlékbizottsága, é. n. 243. és 252. Varga Béla szerint a „politikaiak" — a második csoport, ide sorolja Fehért, Goiteint és Szabó Barnát is — egy másik internálótáborba, majd onnan Auschwitzba kerültek. A szolnoki zsidóság története 80. 77 Braham i. m. 493. 78 SzML Pénzügyigazgatóság iratai, к. k. 60. és 60/1. főnöki szám. 79 SzML Pénzügyigazgatóság ir. к. к., a 60/1. sz. irat melléklete. 80 SzML Pénzügyigazgatóság iratai, к. k. 60/1. főnöki szám. 81 BFL Nb. XVII/1016/1948. (dr. Szabó Ferenc polgármester és társai pere) 5.
