Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
648 CSŐSZ LÁSZLÓ Súlyos következményekkel járt a vármegyében az egészségügy „zsidótlanítása" is. Az április 14-ei rendelet értelmében 13 gyógyszertárat zártak be, köztük a szolnoki Damjanich, Fehér Kereszt és Megváltó patikákat.6 8 Utóbbi tulajdonosa, Lassányi Jenő, aki negyedszázada állt a nagy forgalmat bonyolító cég élén, kérvényt nyújtott be, hogy amíg utódát nem nevezik ki, a közellátás érdekében folytathassa működését. Szabó Ferenc kikérte a vármegyei tisztiorvos-helyettes, dr. Földessy Zoltán véleményét, aki úgy vélte, a megmaradt öt gyógyszertár tökéletesen elegendő a 42 ezres lélekszámú város ellátásához, így a kérelmet elutasították.6 9 A zsidók közszolgálatát megtiltó rendelkezések következtében elbocsátották Szolnok három városi orvosának egyikét, dr. Elek Istvánt is.7 0 Egyébként egy ekkora városban az érvényben lévő közegészségügyi törvény alapján négy városi orvosnak kellett volna szolgálatot teljesítenie,7 1 de dr. Elek távozása után csak ketten látták el a hivatalt. A hiányt az elkövetkező hónapokban csak időlegesen sikerült munkaszolgálatos vagy katonai szolgálatból hazatérő orvosokkal betölteni. A rendeletek végrehajtásával párhuzamosan folyt megyeszerte a prominens zsidók és baloldali egyének internálása. Szilády Gyula ezredes, a VI. csendőrkerület parancsnoka népbírósági perében azt állította, hogy a németek ezt megelőzően értekeztek a helyi nyomozó alosztály parancsnokával, Könczey Gyula őrnaggyal és az itt már meglévő listák alapján tartóztatták le a politikailag megbízhatatlannak ítélt személyeket.72 Emellett — a március 31-én kiadott bizalmas belügyminisztériumi rendelet alapján7 3 — a megye főszolgabírái és polgármesterei is foganatosítottak internálási eljárásokat. Szolnokról március-április folyamán elhurcolták többek között dr. Halász Sándort, a vármegye volt tiszti orvosát, Baracs Lajos és Györki István bankigazgatókat, dr. Gerő László és dr. Fehér Mihály ügyvédeket, Szabó Barna újságírót, Goitein Siegfried és Török László tisztviselőket, valamint több kereskedőt és iparosmestert, köztük Kádár Elek üvegcsiszoló mestert és üzemtulajdonost.74 Letartóztatták a helyi illegális szociáldemokrata szervezet több tagját is, köztük dr. Breuer Lászlót.75 Az áldozatok szinte valamennyien jómódú emberek voltak. Letartóztatásukkor egyúttal otthonukat is birtokba vették, családjukat kiutasítva onnan. A felsoroltak többségét a Debrecen melletti Józsa közelében, a szentgyörgypusztai Hartstein-birtokon létesített internálótáborba vitték. Utóbb a Debrecenből indított 68 A zsidók gyógyszertári jogosítványait megszüntető rendeletet lásd: BK, 1944. április 14., 83. sz. - Vádirat 1. 161-163. 69 SzML Szolnok pm. ir. 12.108/1944. 70 Lásd a 41. sz. jegyzetet. 71 Az 1936. évi IX. tc. „a hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról" ügy rendelkezett, hogy a legalább ötezer fős községek kötelesek hatósági orvosi állást rendszeresíteni. Városok esetében tízezer fővel számoltak. Lásd: Elek István: Szolnok város népmozgalmi és egészségügyi viszonyai. Szolnok, a város kiadása, 1938. 57-58. 72 Történeti Hivatal Népbírósági vizsgálati iratok (a továbbiakban: TH) V-98.767. 36-40. és V-78.644. 3. (Szilády Gyula csendőr ezredes vizsgálati anyagai) 73 OL К 149. BM res. 287. csomó. 74 A szolnoki zsidóság története 80-82. 75 Breuer Lászlóné szerint Bögre Sándor rendőrfelügyelő adatai nyomán készült el a lista a Belügyminisztériumban. TH V-78.644. (Szilády Gyula csendőr ezredes vizsgálati anyaga) 6.
