Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
644 CSŐSZ LÁSZLÓ gesebb rendeleteket közölték, igen szűkszavúan. Nem volt példa olyan antiszemita kirohanásokra sem, melyek a megyeszékhely másik két lapjában megjelentek. A zsidók megkülönböztető jelzését előíró rendeletet április 5-én adták ki.4 7 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok április 8-án lelkesen üdvözölte a „sárga csillag premierjét". „Megállapítottuk" — írja a lap —, hogy többen nem tűzték ki, vagy próbálják eltakarni (gallérral, táskával), noha „mindenki csillag viselése nélkül is tudja róluk, hogy zsidók. Épen a ezért (sic!) lehet számukra 'kellemetlen' a rendelet 'szabotálása'... esetleg egészen hat hónapig!"4 8 A rendelet 4. paragrafusa szerint az előírások megszegőit háború esetén hat hónapig terjedhető szabadságvesztéssel, illetve pénzbüntetéssel kellett sújtani. Miután a rendőrség vidéki főkapitánya elrendelte a sárga csillaggal kapcsolatos razziákat,4 9 Szolnokon is számos eljárás indult ilyen ügyben. A helyi rendőrök pénzbüntetést szabtak ki a nem megfelelő színű, csak feltűzve és nem felvarrva, esetleg rossz helyen viselt, kendővel eltakart, de a boltban, műhelyben nem viselt jelzés miatt is. Többnyire 150-300 pengőt fizettek a rendelkezés ellen vétők, de súlyosabb esetekben előfordult az 5000 pengős összeg is. Tehát általában megelégedtek az enyhébb büntetéssel, csak egy ügy zárult fogházbüntetéssel és internálási javaslattal.5 0 Két nappal később adták ki az utazási korlátozást előíró rendeletet.5 1 Kivételt ez alól csak a szolgálatban lévő orvos, illetve az egyéb nyomós ok miatt, például munkahelyére utazó személy jelenthetett.5 2 Utazási kérelemért és állandó engedélyért is többen folyamodtak a polgármesteri hivatalhoz. Arról nincs adat, hogy hányan kapták meg a kedvezményt. Szolnokról többen távoztak a német megszállás után főleg Budapestre és más településekre, hogy együtt lehessenek rokonaikkal, de ide is érkeztek máshonnan. A korlátozás után is sokan megpróbálkoztak ezzel, főként a munkaszolgálat elől menekülők közül, annak ellenére, hogy a feljelentések és gyakori razziák miatt ez igen kockázatos volt. Mint arról a Nemzeti Jövőnk beszámolt, a rendőrkapitányság az egyéb, kisebb jelentőségű rendelkezések megszegőit drákói szigorral büntette: egy kereskedőt internáltak, mert angol rádió hallgatására buzdított, egy zsidó asszony pedig rádiója bejelentésének elmulasztása miatt került öt napra fogdába.5 3 A rádiók beszolgáltatásáról némi késéssel, csak május 2-án jelent meg alispáni rendelet.5 4 A készülékeket megyeszerte a kijelölt begyűjtőhelyekre kellett szállítani, 47 Az 1240/1944. M. E. sz. rendelet a „zsidók megkülönböztető jelzése tárgyában". BK, 1944. március 31. 73. sz. - Vádirat 1. 53-54. A 10x10 cm-es kanárisárga csillagot lakásán kívül minden hat éven felüli zsidónak kötelező volt viselnie a felsőruha bal mellrészére felvarrva. 48 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. április 8. 2. 49 Molnár J. i. m. 48. 50 Nemzeti Jövőnk, 1944. április 21. 3. és április 25. 3. Összehasonlításul: Szegeden nem volt ritka a 2^4 ezer pengőig terjedő bírság. Lásd: Molnár J. i. m. 47. 51 Az 1270/1944. M. E. sz. rendelet a „zsidók utazásának korlátozása tárgyában". BK, 1944. április 7. 79. sz. - Vádirat 1. 127-129. 52 Utóbbi kategóriába tartoztak az eltávozáson vagy szabadságon lévő munkaszolgálatosok is. 53 Nemzeti Jövőnk, 1944. április 28. 3. és április 14. 3. A kérdéses rendeletek a „külföldi rádióállomások hallgatásának eltiltása tárgyában" - BK, 1944. április 2. 75. sz. 6., illetve az 1300/1944. M. E. sz. rendelet a „zsidó rádióengedélyesek adatszolgáltatási kötelezettsége tárgyában". BK, április 7. 79. sz. - Vádirat 1. 129-131. 54 A központi rendelet a rádiók beszolgáltatásáról: 217.300/1944. К. K. M. sz. - BK, 1944. április 21., 89. sz. 2.
