Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 645 ahol a hivatalnokokkal együtt szakértőként kirendelt villanyszerelők vizsgálták meg azokat és csak tökéletes állapotban vették át. Az alispán részletes jelentést kért a készülékek típusáról és műszaki adatairól. Szolnokon a VI. csendőrkerület parancsnokságának küldött összesítés szerint 200 darab rádiót vett át az átvételi bizottság. Endre László belügyminisztériumi államtitkár május 15-én a főispánok részére újabb rendeletet adott ki, mely szerint a közigazgatás, polgári légoltalom és a fegyveres alakulatok mellett egyes magánszemélyeknek is juttatni kellett a zsidóktól elkobzott rádiókészülékekből, hogy azok „használata a helyes közvélemény kialakításának céljára eszközül szolgálhasson". A rádiókat 50-300 pengő térítés ellenében olyan „nemzethűség szempontjából minden tekintetben megfelelő" személyeknek lehetett átadni, akik biztosítják, hogy az adásokat minél többen hallgathassák (vendéglősök, borbélyok, üzlet- és műhelytulajdonosok, egyesületek). Szabó Ferenc május 27-én kelt válasza szerint a városban 50 ilyen ember akadt.55 Hasonló elvek szerint történt a zsidók egyéb vagyontárgyainak (kerékpár, segédmotoros kerékpár, írógép, telefon) beszolgáltatása és kiutalása. A következő alapvető fontosságú rendelet a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele, majd az ennek alapján kiadott, az üzletek bezárását elrendelő intézkedés volt.5 6 Egyöntetű végrehajtása érdekében minden polgármester, illetve főszolgabíró részletes tájékoztatót kapott a kerületi Kereskedelmi és Iparkamarától. A Debrecenből május l-jén elküldött rendelkezés előírta, hogy vállalati vezetőt kell kirendelni az olyan üzletek élére, melyek továbbfolytatása „honvédelmi vagy közellátási érdekből szükséges". A megfelelő személy kiválasztását, lehetőleg a vállalat keresztény alkalmazottai köréből, a törvényhatóság vezetőjének feladatául szabták, de a Kamara véleményét is ki kellett kérni. A nem zsidó beosztottak járandóságát a tulajdonos továbbra is fizetni tartozott.5 7 Az utasítás intézkedett a lezárt üzletek romlandó árukészletének kiárusításáról is. A június-jűlius folyamán üzlethelyiségekben, illetve később a gettókban készült leltárok alapján bizonyos, hogy az „igénybe vett" zsidó javak egy része megromlott, tönkrement a hivatali huzavona közepette és ez a kritikus közellátási helyzetben korántsem volt lényegtelen kérdés. Szolnokon április 22-én 130 zsidó kereskedést zártak be végleg, az előírások szerint kizárólag a már megrendelt, illetve idegen tulajdonú árukat adhatták ki május 8. és 20. között.5 8 Egyéb áru vagy berendezés elvitele ettől kezdve szigorúan tilos volt, ennek ellenére nem egy kereskedő megpróbálkozott javainak megmentésével. 55 SzML Szolnok pm. ir. к. k. 11.171/1944. 4-5. és 7. 56 Az 1600/1944. M. E. sz. rendelet a „zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában". BK, 1944. április 16. 85. sz. - Vádirat 1. 170-181. Az 50.500/1944. K. K. M. sz. rendelet a „zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vétele tárgyában". BK, 1944. április 21. 89. sz. - Vádirat 1. 204-206. A lezárt zsidó üzletek lezárásával kapcsolatosan Kunder Antal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter távirati utasítást adott ki az iparhatóságoknak, mely szerint az üzlethelyiség bejáratán a hatóság pecsétjével ellátott feliratot kell elhelyezni, mely közli, hogy „A m. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter 50.500/1944. K. K. M. sz. rendelete alapján az árukészlet és az üzleti berendezés zár alá vétetett". Lásd: Vádirat 1. 207. 57 SzML Kisújszállás pm. ir. к. k. 3825/1944. 157-159. 58 A megjelölt időszakban „reggel 7 és 9 óra között félig lehúzott redőny mellett" kellett a jogosultakat kiszolgálniuk az 56.912/1944. sz. K. K. M. rendelet alapján. SzML Kisújszállás pm. ir. к. k. 3825/1944. 153-155.
