Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 643 jelezte a változást, a közvélemény a közigazgatás soron következő intézkedéseit éppúgy törvényesnek fogadta el, mint azelőtt. Az ország számos pontján végbement hivatali személycserék, illetve leváltások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét a deportálások befejezéséig egyáltalán nem érintették. Helyén maradt Szolnok megyei város tisztviselői kara is, élén dr. Szabó Ferenc polgármesterrel. A sajtó elsőként a zsidók háztartási alkalmazottainak elbocsátásáról szóló rendeletet4 0 ismertette, melynek révén Szolnokon is számosan maradtak munka nélkül. Ezt követte a többi jogfosztó rendelkezés, melyeket az egész vármegyében igyekeztek mindig precízen, a megadott határidőre végrehajtani, bár a központi rendeletek megelőzésére vagy túllépésére nem volt példa. A szolnoki hivatalnokoknak különösen a zsidók közszolgálatát és ügyvédi működését megtiltó rendelkezés4 1 adott sok munkát. Ennek értelmében minden közalkalmazottnak igazolnia kellett keresztény származását.4 2 A vármegyei tisztikart is érintette a tisztogatás: a közgyűlés április 14-én távollétében nyugdíjazta a munkaszolgálatot teljesítő dr. Varsányi Pál aljegyzőt.4 3 A Szolnoki Ügyvédi Kamara a rendedet alapján április 18-án tagjainak több mint a felét kizárta: 161 vármegyei tagjából 81-et, az 54 szolnoki ügyvédből 33-at. Szolnok lapjai közölték a vármegyei kamarából kizárt zsidó ügyvédek névsorát.4 4 Itt jegyezzük meg, hogy a gettósításig eltelt időszakban a városban három, heti két alkalommal megjelenő időszaki lap működött.4 5 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, a vármegye kiadványa politikai irányvonalában, akárcsak a megyei vezetők többsége, a Magyar Elet Pártjához állt közel. Csatlakozott a hivatalos antiszemita hangulatkeltéshez, mint arról nem egy vezércikke is tanúskodik,4 6 de nagyobb terjedelemben ritkán foglalkozott a gettósítás megyei eseményeivel. Ugyanez mondható el a város lapjáról, a Nemzeti Jövőnk-rő\, azzal a különbséggel, hogy ennek valamelyest radikalizálódott a hangvétele azután, hogy a főszerkesztői teendőket június 6-án a vármegye főjegyzője, dr. Áts Ferenc vette át. A cikkekből kitűnik, hogy ekkoriban igen szerény képességű munkatársak jegyezték mindkét lapot, erre utal a számos magyartalanság és helyesírási hiba is. A harmadik lap Szolnok és vidéke címmel a Szolnoki Keresztény Gazdasági és Szociális Párt kiadásában jelent meg. Szerkesztői valószínűleg nem osztották kollégáik véleményét az egymást követő jogfosztásokkal kapcsolatban, mivel csak a leglénye-40 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. április 5. 1. Az 1200/1944. M. E. sz. rendelet a „zsidók háztartásában nemzsidók alkalmazásának tilalma tárgyában". BK, 1944. március 31., 73. sz. - Vádirat 1. 78-79. 41 Az 1210/1944. M. E. sz. rendelet a „zsidók közszolgálatának és közmegbízatásainak, továbbá ügyvédi működésük megszüntetése tárgyában". BK, 1944. március 31., 73. sz. - Vádirat 1. 66-69. 42 SzML Szolnok város pm. ir. 10.735/1944, 11.026/1944. és 13.497/1944. Az iratok nem szólnak arról, hogy hány közalkalmazott igazolását nem fogadták el. 43 SzML Szolnok város pm. ir. 8351/1945. 44 Nemzeti Jövőnk, 1944. április 21. 2., Szolnok és vidéke, 1944. május 10. 3. 45 1 944 áprilisáig egy negyedik kiadvány is létezett, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Hivatalos Lapja. 46 Lásd például: „Zsidó támadás a magyar pénz ellen", „A zsidók faji eredete" és „A zsidó uralom a Szovjetunióban". Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. május 3. 2., május 20. 1. és május 31. 1.
