Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
642 CSŐSZ LÁSZLÓ a minisztertanács a zsidó rendeleteket".3 5 Továbbra is közölték a megye belpolitikai életének fontosabb eseményeit. Szinte szimbolikusnak tekinthető, hogy az előbbi idézettel azonos oldalon Horthy Miklós országlásának negyedszázados évfordulóját ünneplő vezércikk olvasható.3 6 Itt kell utalnunk Szolnok városnak a közigazgatásban és így a zsidóellenes rendeletek végrehajtásában elfoglalt pozíciójára. Mint említettük, a város 1876 óta volt az akkor megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye. A vármegye élén — 1939 óta — báró monyorói Urbán Gáspár főispán állt. A közigazgatás irányítása, ezzel a gettósítási folyamat végrehajtása azonban Alexander Imre alispánra hárult, aki 1920. június 21-e óta töltötte be a posztot. A vármegye területe hat járásra oszlott, élükön főszolgabírákkal, továbbá hat megyei városra.3 7 A Jászság két járása (Jászsági felső- és Jászsági alsó járás, Jászberény és Jászapáti székhellyel) az I. (budapesti) csendőrkerülethez, a Tiszai alsó járás (székhely: Tiszaföldvár) az V. (szegedi) csendőrkerülethez tartozott. Szorosabb egységet képezett viszont a többi járás, mert ezek mind a VI. (debreceni) kerület részét alkották, Jászberényt leszámítva az összes megyei várossal együtt. Ezek a Tiszai felső-, a Tiszai közép- és a Központi járás, Kunhegyes, Törökszentmiklós és Szolnok székhellyel. Szolnok megyei város lévén, első tisztviselője a polgármester volt, de itt székeltek a vármegye vezetői és Scheftsik István is, aki 1923 óta látta el a Központi járás főszolgabírói tisztét. A vázolt szervezetből következett, hogy a március 19. után sorozatosan kiadott jogfosztó rendeleteket, a gettó létrehozásával együtt az alispánnak, illetve a neki alárendelt polgármestereknek és főszolgabíráknak kellett végrehajtaniuk, ezért ezeket megyei szinten szervezték meg, míg a gyűjtőtábor létesítése és a deportálás csendőrkerületi keretek szerint zajlott. A vármegyei tisztikar, mely túlnyomó részben Horthy és a nevével fémjelzett politikai rendszer feltétlen híveiből került ki, miután a kormányzó helyén maradt és kinevezte az új kormányt, hivatalában maradva folytatta az ügyek intézését az addig megszokott módon, a folytonosság biztos tudatában. Március 20-án megtartották a törvényhatósági bizottság közgyűlését, ahol megünnepelték a főispán hivatalba lépésének ötödik évfordulóját és döntöttek arról, hogy Alexander Imre alispán, akinek szolgálati ideje július elsejével lejárna, még egy évig hivatalában maradhasson. Csak a színfalak mögött zajló egyes események jelezték, hogy a vármegye vezetői nem feltétlenül értenek teljesen egyet a változásokkal. Március utolsó napjaiban lemondott Vidor Győző, a Szolnokon kiadott Nemzeti Jövőnk szerkesztője és kiadója,3 8 Scheftsik István főszolgabíró ellen pedig állítólag eljárás indult, mert baráti társaságban németellenes jelszavakat hangoztatott.3 9 A lényeg azonban az, hogy kifelé semmi nem 35 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1944. április 5. 1. 36 A volt altengernagyot március l-jén választották kormányzóvá, de 1920-ban, tehát csak huszonnégy esztendővel a tárgyalt események előtt. 37 A megyei városok: Szolnok, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve. 38 A május 31-ei alispáni véghatározat szerint a szerkesztő egyúttal a lap megszűnését is bejelentette, de az — dr. vitéz Váczy György szerkesztésében — továbbra is megjelent. SzML Szolnok város pm. ir. 14.024/1944. és Nemzeti Jövőnk, 1944. március 31. 39 BFL Nb. 23.487/1949. (Homoki László csendőr százados pere) 25. és 100. Az itt elhangzott tanúvallomások szerint (25. és 27.) ekkor Scheftsiket állásából felmentették. Egyéb adatok ezt az állítást nem támasztják alá, a sajtóban továbbra is hivatalban lévőként szerepelt.
