Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 641 Utóbbit német utasítások nyomán hozták létre a megszállás másnapján a német, illetve magyar hatóságok és a zsidóság közötti kapcsolattartás — azaz a parancsok gyors továbbítása és teljesítése —, valamint igazgatási feladatok ellátása érdekében.28 A március 28-án délelőtt 11-kor kezdődő tanácskozáson határoztak a Központi Tanács mellett működő országos szervezet létrehozásáról.2 9 Mandel Sándor, akárcsak a vidéki elnökök túlnyomó része, optimista álláspontra helyezkedett a fizikai megsemmisítés képét megrajzoló, elsősorban a cionisták által hangoztatott vélekedésekkel szemben.30 Hazatérése után a hatóságokkal való együttműködésre és a budapesti tanácstól kapott irányelvek pontos végrehajtására rendezkedett be. Gyakorlatilag már ekkortól kezdve működött a helyi zsidó tanács, bár hivatalosan csak közel másfél hónap műltán nevezték ki. Az április 22-én megjelent kormányrendelet3 1 minden Magyarországon élő zsidót a Magyarországi Zsidók Szövetsége alá rendelt, egyben intézkedett a „zsidó jellegű egyesületek" feloszlatásáról. „A vidéki zsidó tanácsok megalakulására vonatkozóan a dokumentumok ellentmondásosak" -íija Molnár Judit. „Egyes helyeken maga a Központi Tanács állította fel helyi szervezetét, máshol — s ez a gyakoribb eset — a közigazgatási vezetők nevezték ki a zsidók érdekeit képviselő vezetőket."32 Szolnokon az utóbbi történt, bár a kinevezés merő formalitás volt, mivel a tanács már működött, tagjai a közösség irányításában addig is vezető szerepet játszó személyiségek voltak és a helyi közigazgatás csak szentesítette megalakulását. Dr. Szabó Ferenc polgármester a gettósítás előestéjén, május 12-én, pénteken átiratot intézett a zsidó hitközség elnökéhez, melyben felszólította, hogy másnap délelőtt fél tízig jelentse be a zsidó tanács névsorát. Közölte továbbá, hogy a testület tagjai „egyenként és egyetemlegesen" felelősek lesznek azért, hogy valamennyi szolnoki zsidó bevonuljon a gettóba.3 3 A tanács Mandel elnökletével alakult meg, tagjai — Varga Béla naplója szerint — dr. Csató Dávid községkerületi alelnök, dr. Török Lajos iskolaszéki elnök (mindketten jogászok), Weisz Ignác textilkereskedő és Singer Ferenc, az ortodox imaegyesület képviselője voltak.34 A vármegyei közéletben is látszólag a megszokott mederben folytak tovább az események. A sajtó Szolnokon is a hallgatást választotta, nem tudósított a megszállás fényéről és arról is csak április 5-én szerezhettek az olvasók tudomást, hogy,,letárgyalta 28 Vádirat 1. 23-24. A Központi Tanács tevékenységére vonatkozóan lásd: Hungarian Jewish Studies Vol. 3. Ed. by Randolph L. Braham. New York, World Federation of Hungarian Jews, 1973. Utóbbi kiadványra támaszkodva Schmidt Mária is közzétett egy válogatást a Központi Tanács dokumentumaiból: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács. Bp., Minerva, 1990. 29 Braham i. m. 446. 30 Az előbbi véleményt legmarkánsabban Freudiger Fülöp hangoztatta: „sok fájdalomra és nélkülözésre kell felkészülnünk, de az életünkért nem aggódom." Lásd: Braham i. m. 447. 31 Az 1520/ 1944. M. E. sz. rendelet a „zsidók önkormányzata és érdekképviselete tárgyában". Budapesti Közlöny (a továbbiakban: BK), 1944. április 22. 90. sz. - Vádirat 1. 191-194. 32 Molnár J. i. m. 121-122. 33 A 111.911/1944. sz. polgármesteri átirat. Idézik: Budapest Főváros Levéltára Népbírósági iratok (a továbbiakban: BFL Nb.) XVII/1016/1948. dr. Szabó Ferenc polgármester és társai — dr. Kerekes Sándor főjegyző, dr. Molnár János és Kmetty György tanácsnokok — pere, 59. és 107. 34 Kaposvári Gyula: Nehéz napok. Részletek egy 15 éves fiú 1944-es szolnoki naplójából. In: Jászkunság 1975. 1-2. sz. 21-28., 25.
