Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
640 CSŐSZ LÁSZLÓ rendelkező zsidókat felsoroló irat 296 nevet tartalmaz.2 0 Eszerint a mintegy hatszáz családfőből 130 tartott fenn üzlethelyiséget, körülbelül 160 pedig önálló iparűző volt. Mivel egy engedéllyel többen is működhettek, illetve nem volt ritka, hogy valakinek két, sőt három iparigazolványa is legyen, az adat nem pontos, de jelzi, hogy az önálló iparos-kereskedő réteg száma, közösségen és városon belüli aránya, ezzel jelentősége és egzisztenciális helyzete is jelentősen visszaesett a korlátozó intézkedések és gazdasági nehézségek nyomán. A város kulturális, művészeti életének közismert és megbecsült alakjai voltak a zsidó pedagógusok, zenészek, képzőművészek, költők és publicisták. Soraikból a teljesség igénye nélkül említjük a hittudományi munkáin kívül több kötetnyi szépirodalmi művet is megjelentető Heves Kornél mellett a szolnoki Művésztelepen alkotó Fényes Adolf (1867-1945) és Zádor István (1882-1963) festőművészek, valamint a neves szolnoki születésű újságíró, Szabó Barna (1892-1944) nevét. A jogok és életlehetőségek terén 1938-tól bekövetkező újabb korlátozásokra, melyek súlyosan megrendítették a közösség nagy többségének anyagi »alapjait, a város zsidósága a karitatív, kulturális és hitéleti tevékenység fokozásával válaszolt. Ösztöndíjakat alapítottak a külföldön tanuló diákok számára, segélyezték a munkanélkülieket, utóbb gyűjtőakciókat szerveztek a munkaszolgálatosok és hozzátartozóik megsegítésére. A szolnoki zsidóság vezetői az egyre nehezebb helyzetre a feltétlen nemzethűség és hazafiasság hangsúlyozásával válaszoltak, a közösség tagjait kitartásra, szorgos munkára és a jogfosztások hősies eltűrésére ösztönözték. Heves Kornél beszédeiben lelkesen köszöntötte a magyar revízió eredményeit és csatlakozott a hivatalos ideológia kormányzót éltető szólamaihoz. 1942-ben így beszélt a munkaszolgálat megalázó rendszere ellen tiltakozó sorkötelesekhez: „Ne szégyeljétek hát a munkát, kedves fiatal barátaim, hisz katonák vagytok ti is, a munkatáborban küzdő katonák. (...) Legyetek büszkék, hogy ásót, csákányt, kalapácsot adtak a ti kezetekbe. Mutassátok meg, hogy megálljátok helyeteket a munka terén is. Mindaddig, míg hazánkért dolgoztok, éppoly szolgálatot végeztek ti is, mint katonatársaitok künn a harc mezején."2 6 A helyzet túlélésére való törekvés és a magyar államhoz fűződő feltétlen lojalitás jellemezte Szolnok vezető zsidó személyiségeit az 1944-es katasztrófa idején is. III. Üldöztetés a német megszállást követően Már öt nappal a megszállás után, 1944. március 24-én Budapestre, a Pesti Izraelita Hitközség Síp utcai központjába rendelték dr. Mandel Sándor ügyvédet, a szolnoki hitközség, egyben a XI. izraelita községkerület elnökét. A levélben tájékoztatták arról is, hogy létrejött az egész magyarországi zsidóságot képviselő és irányító szervként a Magyar Zsidók Központi Tanácsa.27 4 25 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban: SzML), Szolnok polgármesteri iratai (a továbbiakban: pm. ir.) 501/1945. Az irat a külön kezelt Holocaust-gyűjteményben található (a továbbiakban: к. k.) 26 Heues Kornél: Hozzád könyörgünk... Imádságok. Beszédek. Versek. Szolnok, szerző kiadása (Wachs Nyomda), 1943. 14-15. 27 Varga B. i. m. 80. és Braham i. m. 446.
