Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 639 4. táblázat. Az izraelita vallásúak százalékos aránya egyes értelmiségi foglalkozások kei-esői körében, 1930.2 2 gazdasági tisztviselő ipari tisztviselő kereskedelmi tisztviselő hitelügyi tisztviselő közlekedés közigazgatás igazságszolgáltatás ügyvéd N3 чв X & Ф tanügy közegészségügy SOAJO XI ЧЩ g Щ állatorvos magánmérnök J.-N.-Sz. 23.0 20.3 44.1 26.8 4.0 1.0 21.0 42.5 11.0 2.8 15.3 30.1 6.3 27.7 31.2 vm 15.6 20.3 37.4 25.9 3.3 1.3 18.6 41.2 12.0 3.1 14.1 29.2 6.6 22.7 17.2 Mo 16.5 33.4 52.8 35.8 6.5 1.7 26.6 49.2 12.6 6.2 20.7 34.4 17.1 24.0 30.5 Az adatok igazolják, hogy a helyi zsidóság, részben a numerus clausus törvény nyomán külföldi egyetemekre kényszerült és végül a nem Szolnokon elhelyezkedő fiatalok miatt, részben demográfiai csökkenéséből adódóan már a korlátozó zsidótörvények előtt is kezdett kiszorulni számos értelmiségi pályáról. Egyedül a vármegyei ügyvédi kamarában növekedett folyamatosan a zsidók száma, 1944-re mái- meghaladta az 50%-ot, ez a közszolgálati pályákról való kirekesztéssel, valamint a magánpraxis által nyújtott kedvezőbb anyagi lehetőségekkel magyarázható. Az 1930-as népszámlálás eredményei szerint Jász-Nagykun-Szolnokban az értelmiségi foglalkozásúak 12.7%-át alkották izraeliták — a vármegyék átlaga 12.1% volt —, illetve az itt zsidóként regisztrált lakosságnak majdnem egy negyede (23.3%) végzett szellemi munkát, ami a többi vármegyével összehasonlítva igen jó arány.23 A megye alapvetően mezőgazdasági jellege miatt elsősorban a zsidó gazdasági tisztviselők, valamint állatorvosok az országos átlagot is jelentősen meghaladó számaránya érdemel figyelmet. Kiemelkedő volt ezen felül — országos összehasonlításban — a magánzóként dolgozó mérnökök aránya. Szintén nehezen nélkülözhető réteget alkottak a jogi pályákon, a nagyobb kereskedelmi vállalatok irányításában és a közegészségügyben dolgozó izraelita vallásúak. Az iparban és a kereskedelemben betöltött zsidó szerepről nincsenek hasonló statisztikai adatok, viszont egyéb források adnak némi tájékozódási lehetőséget. A húszas évekből származó összesítés szerint az akkor 2100 lelket számláló közösségből 369 fő volt iparos vagy kereskedő,2 4 míg az 1944 áprilisában iparengedéllyel 22 Magyar Statisztikai Közlemények 114. kötet. Az 1930. évi népszámlálás VI. Bp., Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1941. 167. 23 Magyar Statisztikai Közlemények 114. kötet. Az 1930. évi népszámlálás VI. Bp., Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1941. 166-167. 24 Magyar Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Bp., Pallas, 1929. 864. A lexikon gyakran közöl pontatlan, bizonytalan adatokat, ezért ezt az információt kritikával kell kezelnünk.
