Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '605 képezni.7 8 Máskor egy nyilvános beszédében Magyarország Csehszlovákiával szembeni jogos követeléseiről beszélt.7 9 A magyar- diplomácia a brit magatartást elégtelennek tartotta.8 0 De a jóindulatú semlegesség fenntartása érdekében elengedhetetlennek tartotta a mérsékelt vonalvezetés további biztosítását.8 1 Olaszország látszott az egyetlen olyan nagyhatalomnak, amely meggyőzhetőnek tünt arra, hogy a szeptember 29-ére Münchenbe összehívott négyhatalmi konferencián felvesse a magyar kérdést. Ebben az ügyben Csáky István gróf utazott Münchenbe. A kiküldetés részleteit illetően a források kissé ellentmondásosak. Göring szeptember 26-án sürgette Sztójaynál a magyar támadás megindítását. A változatlan magyar álláspont ellenére szeptember 28-án újra tárgyalt Sztójayval, kilátásba helyezve a német támogatást. Sztójay mindezt kétkedve fogadta, ezért külügyminiszterének javasolta Csáky Mussolini-hez küldését.8 2 Kánya tehát Münchenbe küldte gr. Csáky István rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, aki Mussolini és Hitler előtt ismertette a magyar követeléseket: 1) Az 1910 évi népszámlálás alapján magyarlakta terület Magyarországhoz csatolása. 2) Szlovákia és Ruthénia területére nézve négy szektorban népszavazás megtartása.8 3 Mindezt „úgy Mussolini mint Hitler megértéssel hallgatták".8 4 Más források azt emelik ki, hogy Csákyt sem Hitler, sem Ribbentrop nem fogadta, végül Ciano — bár nem kedvelte — hajlandó volt fogadni.8 5 Ismét más visszaemlékezések szerint, Csáky a rendőrkordonon átjutva a konferenciára siető Ciano-t a lépcsőn érte el.8 6 Lényeg az, hogy ezt a lépést siker koronázta, ugyanis a magyar- kérdés olasz felvetés nyomán lett megemlítve.8 7 A müncheni egyezményhez csatlakozó „kiegészítő nyilatkozat" úgy rendelkezett, hogy a lengyel és magyar kérdést közvetlen lengyel-csehszlovák, illetve magyar-csehszlovák tárgyalásokon az érdekelt feleknek három hónapon belül rendezni kell. Ha ez nem sikerülne, úgy a négy nagy-78 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Varsó - bejövő - 6178/219. és London - bejövő - 6107/85. és London - bejövő - 6217/89. 79 Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében. Bp., 1996. 102. 80 DIMK II. 384, 640-641. Barcza a Foreign Office hangulatáról úgy tájékoztatott, hogy lord Halifax külügyminisztert leszámítva mindenki azon van, hogy a németek által kierőszakolt határokon kívül senkinek ne tegyenek több engedményt. Ilyen helyzetben a cseh és francia diplomácia mindent megtesz, hogy megmentse azt, ami még menthető, igyekszik keresztül vinni, hogy a magyar kérdés ne kerüljön napirendre. Vö: MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - kimenő - 5972/43. 81 Magyar Nemzet: 1938. november 13. 3. Kánya Kálmán beszéde a magyar külpolitika eredményeiről. Vö: MOL - К 74 - számjel - 1938 - Berlin - kimenő - 6009/151. 82 DIMK II. 401, 662-663. 83 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 1. 84 Uo. 85 Ullein - Reviczky Antal: Német háború - orosz béke. Bp., 1993. 20. Vö: Horthy, i.m. 212. 86 Újpétery. i.m. 70. 87 Sem a németek sem az angolok nem kezdeményezték a magyar kérdés megvitatását, de az olasz felvetést elfogadták.
