Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
604 SAL LAI GERGELY Imrédy nyugodtan adott ezekre pozitív választ.6 6 A németek számára fontos kulcskérdésben, vagyis egy fegyveres konfliktus vállalása tekintetében a magyar vezetés továbbra is megmaradt elutasító álláspontja mellett, többek között ismét Jugoszlávia várható magatartására hivatkozva. Ha Hitler szemrehányásokkal kezdte, az említettek hallatán dühe valószínűleg tovább fokozódott. Egy magyar szemtanú szerint éles hangon mutatott rá, hogy ő már augusztusban megmondta, hogy támadni kell, most a magyarok ismét igényeikkel lépnek fel. Ezeket nemhogy nem támogatja, de még csak fel sem veti. Hozzáfűzte továbbá, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy magyar vezetőket fogadott.6 7 Ezt látszik igazolni az a tény, hogy az elégedetlenség ellenére beígért támogatása6 8 nem valósult meg. Minthogy ezek után német támogatásra nem lehetett számítani,6 9 a magyar külpolitika Olaszország felé tett fokozottabb erőfeszítéseket a támogatás megnyerése érdekében. Mussolini erre ígéretet tett.7 0 Hivatalos igények magyar részről a békés megoldás hangoztatása mellett a német kisebbséggel azonos módon megoldandó magyar kérdés, a szlovákok és ruszinok számára pedig a népszavazás követelése volt. Az egyenlő elbánás elve Chamberlain és Hitler megbeszélései következtében most már az etnikai revíziót jelentette. Szeptember 22-én7 1 és 28-án is ennek megfelelő jegyzékeket küldött a magyar külügyminisztérium Prágába. Az elsőt Krofta azzal utasította el, hogy a benne foglalt elvek elfogadása a középeurópai térség teljes átalakulásához vezetne, ami főként Romániának és Jugoszláviának nem állna érdekében.7 2 Népszavazás valóban nem kedvezett volna egyik államnak sem, ám ez a veszély pillanatnyilag csupán Csehszlovákiát fenyegette, Románia és Jugoszlávia pedig igyekezett távol tartani magát Csehszlovákiától.7 3 A lengyelek hivatalosan is támogatást nyújtottak, amennyiben Londonban a saját igényeik mellett a magyarokét is felvetették7 4 , a szlovákoknak pedig ismételten a Magyarországhoz való csatlakozást ajánlották.7 5 Anglia változatlanul nem szállt síkra a magyar igények felvetése mellett, csupán határozatlan szóbeli ígéreteket tett. A szeptember 23-i újabb Chamberlain-Hitler találkozón ismét csak a német kérdés került megvitatásra.7 6 Barcza tiltakozására7 7 lord Halifax űgy válaszolt, hogy a magyar kérdés „alkalmas pillanatban" megfontolás tárgyát fogja 66 Uo. 297-298. 67 Újpétery: i.m. 68-69. 68 DIMK П. 373, 632. 69 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Berlin - kimenő - 6052/156. 70 DIMK П. 380, 637. és 382, 638p. VÖ: Deák: Slovensko v politike i.m. 72. 71 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Prága - kimenő - 5944/68. 72 Deák: Slovensko v politike... i.m. 64. E kijelentésben tetten érhető az a ki nem mondott tény, hogy egy népszavazás esetén a nemzetiségek mindhárom országtól elszakadnának. 73 Adám: Magyarország... i.m. 295. 74 MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - bejövő - 6144/87. 75 DIMK II. 381, 638. 76 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Prága - bejövő - 6283/140. Érintőlegesen ugyan felmerült, mivel Hitler a maradék Csehszlovákia határainak garantálását azzal utasította el, hogy az a magyar és lengyel kérdés rendezése előtt nem lehetséges. Hitler ultimátumát végül a csehek elfogadták, ezt követte München. 77 MOL - К 64 - pol. - 1938 - 7 - 7 - 3265 - 3293.
