Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '603 megvédése érdekében, Benes ellenben úgy vélte, hogy egy ilyen védelmi háború nem lehet sikeres.5 7 A magyar kormány eközben — szeptember 16-án — Prágától jegyzékben önrendelkezési jogot követelt a magyarok, szlovákok, és ruszinok számára. Ezzel összhangban az Egyesült Magyar Párt másnap hivatalos nyilatkozatban ugyanezt követelte, rámutatva arra, hogy ennek módja népszavazás lebonyolítása.5 8 Ezekben a napokban újabb kísérlet történt a magyar kormány és Tiso közötti egyezkedésre. A magyar kormány által elfogadott szlovák feltételek5 9 azonban azzal a szlovák igénnyel is párosultak, hogy Magyarországon belül létrejövő autonómiájukat Lengyelország garantálja. Ez utóbbit Esterházy János — aki a tárgyalások menetében magánemberként részvett — kifejezetten támogatta6 0 csakúgy, mint a lengyel diplomácia, a magyar kormány azonban nem.6 1 Lengyelország a magyar külpolitika vonalvezetését szintén bírálta, sürgette, hogy Magyarország szánja el magát a csehek elleni katonai akcióra. Ennek érdekében politikai és katonai egyezményt is kilátásba helyezett.6 2 Szeptember 20-án létrejött a magyar vezetés által régóta szorgalmazott német-magyar találkozó, melyhez talán Horthy kormányzó két nappal korábbi Göringnél tett nem hivatalos látogatása is hozzájárult. Annak, hogy éppen most fogadta Hitler Obersalzberg-ben Imrédyt, Kányát, Keresztes-Fischert, sőt saját repülőgépét küldte értük Budaörsre6 3 , Horthy imént említett látogatásán kívül komolyabb okai voltak. Hitler ugyanis leszögezte: eljött a kedvező pillanat, hogy Magyarország megtámadja Csehszlovákiát, amíg ő Chamberlain-nel tárgyal.6 4 Meggyőződése az volt, hogy az angolok és franciák nem védik meg fegyverrel a cseheket. Sürgette továbbá, hogy Magyarország ne garantálja Csehszlovákia határait és követelje a népszavazást. A magyar politikusok ismét nem foglaltak konkrétan állást. Imrédy annyit ígért, hogy a közeljövőben a Führernek küldendő levélben rögzíti Magyarország pontos igényeit.6 5 A határgarancia megtagadásának valamint a népszavazás követelésének kérdése német sürgetés nélkül is a magyar diplomácia „ütőkártyái" közé tartozott, 57 Ádám Magda: Eduard Benes. Dunaszerdahely, 1996. 151. Benes „nem látta, hogy a bekövetkezett tragédiáért ő is felelős. Nem a müncheni diktátum elfogadásáért, hanem azért a politikáért, amely az etnikai elvektől nagyon is eltérő határok kierőszakolásával, a Szlovákiának és Kárpátaljának beígért jogok figyelmen kívül hagyásával, a kisebbségi szerződések be nem tartásával objektíve elősegítette Münchent." 58 OSZK - Kézirattár. Szüllő Géza hagyatéka. X/l. Vö: Deák, Ladislav: Slováci v Mad'arskej politike v rokoch 1918-1939. Bratislava, 1996. 41. Esterházyék kizárólag a békés megoldást tartották elképzelhetőnek. 59 DIMK II. 364, 623. 60 Molnár: i.m. 66-67. A kisebbségi magyar politikus csak abban az esetben látta értelmét a személyes közvetítésnek, ha létrejön a lengyel garancia. Ezen kívül kifejezte reményét, hogy a magyar vezetés tanult a szlovákokkal kapcsolatban elkövetett korábbi hibákból. 61 DIMK II. 364, 623. 62 DIMK II. 354, 611-612. 63 Újpétery: i.m. 68-69. 64 Magyarország története. VIII. 1918-19., 1919-45. főszerk. Ránki György Bp., 1976. 961. Hitler és Chamberlain újabb megbeszélése szeptember 22-én zajlott le. 65 A Wilhelmstrasse és... i.m.142, 297-298.
