Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
602 SAL LAI GERGELY Németországhoz csatolását.4 8 Chamberlain szeptember 13-án éjjel táviratban tudatta Hitlerrel, hogy a békés megoldás érdekében kész egy találkozóra. A magyar diplomácia ebben a helyzetben ismét kifejezte határozott igényét az egyenlő elbánás elvére vonatkozóan mind Berlinben, mind Londonban. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő azt a választ kapta, hogy „a politika figyelme kizárólag a szudétanémetekre van korlátozva".4 9 Chamberlain elismerően szólt a magyar kormány békés magatartásáról, de csupán annyit fűzött hozzá, hogy Magyarországnak „nincs oka aggodalomra".5 0 Természetesen Németország (is) elzárkózott bárminemű magyar igény megemlítésétől, így Chamberlain és Hitler első megbeszélésén a magyar kérdés fel sem merült. Göring közölte Sztójayval, hogy a magyarok igényeinek figyelembe vétele annak függvénye, hogy Magyarország végre bekapcsolódik a Csehszlovákia elleni akcióba. Kánya külügyminiszter a békés megoldás preferálását ekkor azzal támasztotta alá, hogy „Románia csehbarát állásfoglalásai óvatosságra intenek, nehogy a szovjet karjaiba legyenek kergetve, mert semmi kedvünk a magyar alföldön román és szovjet-orosz csapatokat üdvözölni".5 1 A magyar követek egyúttal minden érdekelt nagyhatalom felé hangsúlyozták, hogy Magyarország a rendelkezésre álló eszközökkel meg fogja akadályozni, hogy a magyar- kérdés elsikkadjon.5 2 Ennek ellenére a nyugati érdektelenség5 3 és a német-magyar ellentét miatt a magyar revízió sikere meglehetősen kétségessé vált. Szeptember 19-én Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékben szólította fel Prágát, hogy a több mint 50%-ban németek által lakott területeket engedje át Németországnak, ellenkező esetben a bekövetkező eseményekért a felelősséget Csehszlovákiára hárítják.5 4 Benes a szovjet segítségnyújtás realitását fontolgatta, de miután arra a következtetésre jutott, hogy abban nem lehet bízni,5 5 elfogadta a jegyzéket. A cseh közvélemény és a vezetés úgy érezte, hogy éppen azok hagyták cserben a Köztársaságot, akikbe a legnagyobb reményt fektették.5 6 A közvélemény és a hadvezetés jelentős része harcolni akart a Köztársaság területi integritásának 48 Molnár-, i.m. 78. Vö: MOL - К 429 i.m. Kozma. 49 MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - bejövő - 6015/73. 50 MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - bejövő - 6097/83.Chamberlain a magyar kormánynak a következő üzenetet küldte: „Teljes mértékben rokonszenvezek Magyarországgal, amelynek nincs oka aggodalomra. Magyarország helyzetét gondosan emlékezetemben tartom. Nagy mértékben helyeslem és továbbra is sürgősen ajánlom ama békés és nyugodt magatartás folytatását, amelyet Magyarország mindeddig tanúsított." 51 DIMK II. 344, 606. 52 MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - bejövő - 6085/80. Vö: Hanzal, Jozef: Eduard Benes. Dunaszerdahely, 1996. 49. 53 Ádám: Magyarország... i.m. 281. A franciák a magyar sürgetésre azt válaszolták, hogy az ügy megoldása érdekében Prágához kell fordulni. Vö: MOL - К 74 - számjel - 1938 - London -bejövő - 6037/76. A londoni ügyvivő e napokban úgy vélekedett: „Angol kormány /.../ magatartása egyenesen belekergeti Magyarországot Berlin és Róma karjaiba." 54 MOL - К 74 - számjel - 1938 - London - bejövő - 6209/90. Vö: MOL - К - M. 1. Békeelőkészítő osztály iratai. - 166. 55 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Prága - bejövő - 6066/115. és 6067/116. 56 Slovensky Tyzdenník: 1938. szeptember 28. 1. Vö: MOL - К 74 - számjel - 1938 - Prága -bejövő - 6117/121.
