Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '601 elvét összhangban a magyar külpolitikával — mint láttuk — a magyar kisebbség vezetői is követelték.3 7 A nyugati nagyhatalmak elismerték a magyar kormány és a kisebbség nyugodt, mérsékelt magatartását3 8 , de érdemi támogatás nélkül. A franciák a cseheket támogatták, pl. a lengyel és magyar kérdés tárgyalását nem javasolták Londonnak.39 Lengyelország, Olaszország,4 0 de főként Németország éppen ellenkezőleg ítélték meg Magyarország viselkedését. Bírálták, amiért „nem képviseli megfelelően" a csehszlovákiai magyarság érdekeit.4 1 Németországgal szemben a magyar politika továbbra is halogató taktikát folytatott, miközben komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Hitler fogadjon egy magyar kormányküldöttséget.4 2 Erre szeptember 20-áig kellett várni. A magyar diplomácia nyilatkozatokkal igyekezett bizonyítani Németország felé, hogy passzivitása nem tétlenség.4 3 Minthogy a nyugat semmi érdemlegeset nem tett Magyarország támogatásával kapcsolatban, Németország szerepét a közvélemény egyre nagyobb része sorsdöntőnek érezte. A jobboldal a német orientációt követelte és élesen bírálta a magyar vezetést, amiért úgymond eljátssza a revízió lehetőségét.4 4 A közvélemény szemében csökkent a Kánya által vezetett mérsékelt külpolitika eredményességébe vetett hit. A sajtóban is fokozódott a csehszlovák-ellenesség, továbbá ilyen irányú megnyilvánulásoknak adtak teret különféle társadalmi szervezetek, így a Revíziós Liga gyűlései is.4 5 Végül az egyre inkább a német orientáció eredményességét valló Imrédy miniszterelnök kirohanásai is élezték a viszonyt a csehekkel. Kaposvári beszédében élesen bírálta és életképtelennek nevezte a Csehszlovák köztársaságot. Szeptember közepére, — a Runciman misszió sikertelenségét követően, — a német- csehszlovák háború sokak szerint elkerülhetetlennek látszott4 6 , a cseh hatóságok és a szudéta vidék német lakossága között több véres összetűzés is lezajlott.4 7 Henlein ekkortól kezdte követelni a német lakta csehszlovák terület 37 Új Hírek: 1938. szeptember 9. 1. A csehszlovákiai németek, szlovákok, magyarok és lengyelek 1938. szeptember 9-én tanácskozásra gyűltek össze, ahol az egyenlő elbánást követelték. Vö: Magyar Nemzet: 1938. szeptember 12. 1-2. Mindez az autonómia megadásában realizálódna. 38 MOL - К 64 - res. pol -1938 - 7 - 6097. 39 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Párizs - bejövő - 6134/58. 40 MOL - К 429 - 28 cs. - Kozma Miklós iratai. Mussolini trieszti beszéde dobta be a köztudatba, hogy magyar kérdés is van. Ebben az összefüggésben többször a „plebiscite" kifejezést használta. 41 MOL - К 64 - res. pol - 1938 - 7 - 809. Vö: Deák, Ladislau: Hra о Slovensko. Bratislava, 1991. 139. 42 Újpétery: i.m. 67. i3 Adám\ Magyarország... i.m. 266-267. Kánya Kálmán németországi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a bledi egyezmény nem lép hatályba, amíg a csehek nem teljesítik a kisebbségi követeléseket. Románia és Jugoszlávia pedig a csehek nélkül is hajlandó megegyezni. 44 Deák: Slovensko v politike... i.m. 73. Vö: MOL - К 429 i.m. Kozma. 45 Pesti Hírlap: 1938. április 26. 2. 46 MOL - К 74 - számjel -1938 - Prága - bejövő - 6018/108. 47 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Prága - bejövő - 5955/92. A magyar követségen úgy tudták, hogy három szudétanémet kerület is katonai parancsnokság alatt van, így ott kormányrendeletet végrehajtani nem lehet. A szudétanémet zavargások Benesnek és a vezérkarnak is érdekében álltak. Benes ezzel az ürüggyel el akarta gáncsolni a megegyezést — mivel nem akart engedményt adni a szudétanémeteknek — és meg akarta buktatni Hodzát.
