Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555
AZ 1920. ÉVI FELVIDÉKI SZLOVÁK AUTONÓMIA-TERV 565 Jehlicska arról is említést tett e levelében, hogy „valamennyi nem-magyar nemzetiség szövetkezett". Utalása arra vonatkozik, hogy a Területvédő Liga 1919 december 28-i nagy tüntetése3 2 után, amely a nemzetiségi követelésekre ügyet sem vetve szólította fel Apponyit, mint a magyar békeküldöttség elnökét, tegyen meg mindent, hogy Magyarország megőrizhesse eredeti teljes területét, másodnap, azaz december 30-án, közös értekezletre gyűltek össze — a Nemzeti Kisebbségi Minisztériumtól is ösztönözve — „a nemzeti kisebbségeknek jelenleg Budapesten tartózkodó német, román, tót, rutén, muraközi-horvát, és vend képviselői". Határozatukat küldöttségileg eljuttatták Huszár Károly miniszterelnöknek, aki erről bejelentést tett a minisztertanács 1920 január 3-i ülésén, s annak jegyzőkönyve (35. napirendi pont) e határozataik tartalmát meg is örökítette:33 1. A magyarországi nemzeti kisebbségek képviselői Magyarország területi integritása érdekében és népfaji érdekeik biztosítására szolidaritást vállalnak és a kitűzött honmentő feladatok megvalósítását célzó sikeres szervezkedésének és egyöntetű eljárásának biztosítása végett bizottságot választanak. 2. A nemzeti kisebbségek népfaji jogainak elismerésére a kormánytól mielőbb deklarációt és azok tényleges végrehajtására garanciát kérnek. 3. A nemzeti kisebbségek jogainak megóvására vonatkozó ügyek intézésére az erre a célra felállított nemzeti kisebbségek minisztériumát ismerik el illetékesnek, és a leghatározottabban óvást emelnek az ellen, hogy a nemzetiségi kérdésbe, mint állami közéletünk egyik legfontosabb kérdésébe, illetéktelen tényezők beavatkozzanak. 4. A nemzeti kisebbségek Magyarország újjászületését a keresztény nemzeti gondolattól áthatott demokratikus közélettől várják. A nemzeti kisebbségek legjobb és legrátermettebb, a magyar államhoz és saját fajukhoz hű fiainak alkalmat kell nyújtani, hogy a magyar közéletben az őket megillető helyet kötelességszerűen elfoglalhassák. 5. A nemzeti kisebbségek a magyar apostoli királyság eszméjének a hívei. 6. A nemzeti kisebbségek minisztériumának ez idő szerinti vezetője, dr. Bleyer Jakab miniszter iránt a legnagyobb bizalommal viseltetnek, és őt minden erővel támogatni készek. A nemzetiségek közös értekezletén hozott, és vele küldöttségileg közölt fenti határozatokról tett miniszterelnöki bejelentés a minisztertanácsi jegyzőkönyv szerint „tudomásul szolgál". E szűkszavú megállapítás azonban kétségtelenül egy fontos jelentőségűnek ítélt állásfoglalás megelégedett nyugtázását jelenti, hiszen „a magyar államhoz és saját fajukhoz hű" nemzeti kisebbségek készek —jogaik kormány általi deklarálása, és tényleges biztosításuk garantálása esetén — szolidárisán részt venni az ország területi integritása megvédésének „honmentő feladatában". Ugyanakkor elkerüli a nyílt reagálást a határozatok feltűnően hangsúlyos tiltakozására az ellen, hogy a nemzetiségi ügyek intézésébe „illetéktelen tényezők beavatkozhassanak", s annak kinyilvánítására, hogy illetékesnek e tekintetben a nemzeti kisebbségek minisztériumát ismerik el, melynek vezetője, Bleyer iránt legnagyobb bizalmukat fejezik ki, „és őt minden erővel támogatni 32 Bandholtz im. 195. 1. [1919 december 28-i naplóbejegyzés.] 33 MOL, K27. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 124. doboz: 1919 december - 1920.
