Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555

556 TILKOVSZKY LÓRÁNT gálhatja az ország területi épségének, egységének megbomlását, mint megvédelmezését, fenntartását.5 Cseh részről egy szlovákokkal közös, nekik teljes autonóm berendezkedést biztosító „cseh-szlovák" állam létrehozásának tervét propagálták, amelyhez 1918 májusában Masaryk és Benes egyelőre amerikai szlovák szervezetek támogatását nyerték meg. (Pittsburgi egyezmény). A történelmi Magyarország részét képező Felvidékre ily módon formált külső igény 1918 október végéig nem váltott ki itt nyílt centrifugális törekvést: a felvidéki szlovákság képviselői azt hangsúlyozták, hogy a magyar állam keretein belül sürgetik nemzeti kisebbségi igényeik fokozottabb figyelembevételét. A Monarchia felbomlása során, a Cseh-szlovák Köztársaság megalakulása (október 28.) nyomán viszont a turócszentmártoni deklaráció (október 30.) azonnali döntő fordulatot jelentett e tekintetben.6 A Felvidék csak egyike volt azoknak a területeknek, amelyeket a háborúvesztes Magyarország immár polgári demokratikus forradalmi kormányának a győztes antanthatalmak követelésére ki kellett ürítenie, visszavonulva a kijelölt demarkációs vonalakra. Az ország területi épsége védelmének jelszavával azonban társadalmi szervezkedések, s helyenként fegyveres akciók is, gátolni próbálták a megszállók már novemberben megkezdődött előnyomulását, térnyerését.7 A Felvidéken is területvédő szövetségbe, ligába tömörültek a különböző magyar egyesületek, társadalmi szervezetek, majd 1918 december 2-án országosan is létrejött az ilyen „részligákból", mint „a védőligák szövetsége", a budapesti központú Területvédő Liga, amely a maga civil társadalmi alapon, de katonatisztek erős részvételével folytatott propaganda- és hírszerző tevékenységével nem csak segíteni akarta a kormányt, amelynek igénybe vette pénzeszközeit, hanem határozottabb ellenállásra is igyekezett azt ösztönözni.8 A Területvédő Liga részéről egyetértés mutatkozott Károlyi Mihály kormányával abban, hogy a turócszentmártoni deklarációt nem ismerve el a felvidéki szlovákság önrendelkezése hiteles megnyilvánulásának, feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy ezzel szemben a magyar honban való együttmaradás igénye demonstráltassék szlovák oldalról. Ezt a célt kívánta szolgálni az 1918 november végén Eperjesen, a magyarbarát („magyaron") szlovák Dvorcsák Győző (Viktor Dvorcak) elnökletével megalakult Keleti Szlovák Tanács, mint a Turócszentmártonban létesült Szlovák Nemzeti Tanács ellenlábasa. Azt a lépést azonban már nem tartotta összeegyeztethetőnek a maga felfogásával Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, hogy az 1918 december 11-ére Dvorcsák által Kassára összehívott szlovák nemzetgyűlés egy Keletszlovák Köztársaságot kiáltott ki. Még 6 Gálocsy Árpád: A népek önrendelkezési joga. Bp. 1919. [Ezt a brosúráját Gálocsy 1920 márciusában második kiadásban is megjelentette]. Szentirmay Ödön: A magyar nemzetegységtan. Bp. 1920. (Előszavának kelte: 1919. december 8.) 6 Steier Lajos: Csehek és tótok. (Időszerű kérdések 8-9.) Bp. 1919. [ Az előszó kelte: 1918. december 26.] 7 Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. Bp. 1983. Fogarassy László: Felvidéki gerillaharcok a Károlyi-kormány idején. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XII. k. Miskolc, 1973. 223-250. 1. 8 Feketéné Cselényi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége. In: Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Közleményei, XVII. k. Eger 1984. 113-126. 1.