Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555
Tilkovszky Lóránt TERÜLETI INTEGRITÁS ÉS TERÜLETI AUTONÓMIA A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve. A probléma előzményei a háborúvesztés és az 1918-1919. évi forradalmak idején „Ausztria-Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét" - mondotta ki az Eszakamerikai Egyesült Államok elnöke, Wilson által még 1918 januárjában meghirdetett, 14 pontból álló békeprogram 10. pontja.1 Ezzel a világháború utáni békeszerződések által biztosítandó lehetőséggel élni kívánt a Monarchia nemzetiségei vezetőinek jelentős része, akik népük elnyomatottságára hivatkozva, sok sérelmet hoztak fel propagandájukban, amellett érvelve, hogy szabadulniuk kell „az eddigi igából", és sorsuk feletti önrendelkezéssel az önálló fejlődés útjára kell lépniük. A népek önrendelkezési jogának meghirdetése nyomán felerősödött nemzetiségi igények, követelések kétségtelenné tették Magyarországon, hogy súlyos veszélybe került az ország területi épsége, s védelmére fel kell készülni. Az 1918 őszén győzedelmeskedett polgári demokratikus forradalom kormánya, elismerve a népek önrendelkezési jogát, egyúttal úgy vélte, hogy szakítása a korábbi rendszer politikájával, meggyőzheti az ország nemzetiségeit: önrendelkezésük számukra legelőnyösebb megvalósulása a magyar államkeretek közt maradás lehet, hiszen az új Magyarország a legőszintébben kész biztosítani nekik a legszélesebbkörü autonómiát.2 A nemzetiségi kérdést autonómia oldaná meg, nem pedig az ország feldarabolása.3 Az ezirányú propaganda4 nem győzte meg azonban az egyre inkább külső befolyások alá került nemzetiségi vezetőket, s a magyarokkal való további együttélés helyett az ország határai mentén élő azonos vagy rokon „fajú" népességgel való egyesülés útját keresték. Ugyanakkor a hazai magyar közvélemény nagy része nem értett egyet a népek önrendelkezési jogának elismerése alapján a népszavazás felkínálásával, a veszélyes autonómia-ígéréssel, amely inkább szol-1 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Bp. 1966. 20-22. 1. Wittmann Ernő: A nemzetiségek önrendelkezési jogának múltja és jövője. Bp. 1918. Révai Mór János: Magyarország integritása és wilsoni elvek. Bp. 1920. (Kéziratának kelte: 1919. március 15.) 2 Domokos László: Kis káté a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési jogáról. Bp. 1919. Stróbl Miksa-. Tótok, akik nem akarnak elszakadni Magyarországtól. 1919 3 Braun Róbert: Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. (Időszerű kérdések 3-4.) Bp. 1919. 4 Schönwald Pál: Az Országos Propaganda Bizottság tevékenysége és kiadványai az 1918-as polgári forradalom alatt. Magyar Könyvszemle, 1969. 1. sz. 20-27. 1.
