Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
A VESZTES ÁLLAMOK ÉS A PÁRIZS KÖRNYÉKI BÉKÉK 551 szerződéseket: először a nagyhatalmak Törökországgal kötött szerződését; másodszor a Dodekaniszosz-szigeteket illető olasz-görög egyezményt; harmadszor a Trakia bolgár részét Görögországnak ítélő szerződést; negyedszer a Török birodalom utódállamaiban élő kisebbségek védelméről szóló szerződést; ötödször Anglia, Franciaország és Olaszország Kisázsiára vonatkozó egyezményét. Ami pedig az országos sajtót illeti, szinte teljes hallgatásba burkolódzik, a L'Illustration egy szóval sem említi az eseményt.176 Raymond Poincaré vallomása szerint vészjósló hangulat nehezedik az egész ceremóniára. Egyedül Venizelosz, Görögország képviselője örvend az aláírásnak: „A török szerződést a sévresi porcelángyár termeiben írták alá... már a helyiségneve is törékeny (...). Hozzáérni sem szabad, hiszen Görögország és Olaszország egymásnak ellentmondó tervei az utolsó pillanatban majdnem mindent elrontottak. A szerződés-aláírási ceremónia többször halasztást szenved. Végül igen unott hangulatban, különösebb érdeklődés nélkül kerül rá sor, ami egy figyelmes szemlélőnek melankóliát sugall, mintha ez az egyezmény a francia keleti befolyás jelentős csökkenésének jelképe lenne."177 Sèvres lakosai és önkormányzata diszkréten háttérben maradnak. Nem érzik magukat érintettnek e távoli és bonyolult felépítésű ország sorsát meghatározó egyezményt illetően. Különben is a Quai d'Orsay szervezi elejétől végig. Két régi képeslapot leszámítva, ami a Kerámia Múzeum dísztermében található asztalt és tintatartót ábrázolja, semmilyen más tábla vagy hely nem őrzi emlékét.178 A sévresi szerződés halva született szerződés, hiszen a másik négy szerződéssel ellentétben sohasem kerül sor ratifikálására. Érthető, ha figyelembe veszszük, hogy 1919-et követően a szultán kormányánalt egy jóval nagyobb ellenséggel kell szembenéznie: Musztafa Kemal nacionalista mozgalmával, aki Anatólia szívében egy török nacionalista államot hoz létre. Angorában nemzetgyűlés megfosztja a szultánt hatalmától, amiért az hagyta Konstantinápoly megszállását. Az 1920-as év törökök felett aratott görög sikerekkel fémjelzett, ezzel ellentétben 1921-22 katonai és diplomáciai sikereket hoznak Musztafa Kemal új kormányának, aid 1922. november 2-án megszünteti a szultánságot. Franciaországban már 1920 decemberétől javaslatok hangzanak el a sévresi szerződés „revíziójának" érdekében.17 9 Ez valóban be is következik 1923. július 24-én a Lausanneban aláírt szerződéssel, amely érvényteleníti az egyébként soha életbe nem lépett sévresi szerződést. A tárgyalásokon szovjetorosz képviselők is részt vesznek. A fiatal Török Köztársaság számára ez igazi revansvétel: visszakapják egész Kisázsiát; Európából Trákia keleti részét (23 000 km2 ); eltörlik a kapitulációt; görögországi török és törökországi görög lakosságcserére kerül sor. Ilyen körülmények között a sévresi szerződésnek egyetlen hivatalos vagy félhivatalos védelmezője sem marad.18 0 176 AD Hauts-deSeine, Le Canton de Sèvres, 1920. augusztus 12. és 19. AM Versailles, Le national de Seine-et-Oise, 1920. augusztus 21, „A békeszerződés aláírása". 177 Alexandre Jevaklioff, Kemal Atatürk..., 213. 178 AM Sèvres, Frank Jayot levéltáros felvilágosításai, 1998. május 26., 1999. május 5. 179 BM Saint-Germain, Le Petit Réveil, 1920. december 16., André Tardieu, „Elmélkedés a keleti krízisről". 180 Jean-Baptiste Duroselle, Histoire diplomatique..., op. cit., 33-35.
