Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
516 FRANÇOIS BOULET Egy valóságos mini-forradalom — hogy Jacques Villard történész szavait idézzük — elkerülése végett, a határozatot, ami olyan benyomást keltett a versaillesiakban, mintha a „betolakodók" mellettük élnének, május 2-án sürgősen visszavonják.36 A németeknek hamarosan rá kell jönniük, hogy minden franciával való kapcsolat az ellenséggel való paktálásnak számít. A delegáció által lakott hotelek személyzete visszautasítja a borravalót, cserébe viszont 10%-kal növelik az étkezések árát. Az egyik német képviselő ironikusan számol be más hasonló esetekről: „Nem vásárolhatunk újságot anélkül, hogy azt be ne kellene mutatnunk a haditanácsnak... versaillesi borbélyhoz sem mehetünk borotválkozni". A delegáció megfigyelésére kirendelt Henry-misszió tisztjei sohasem válaszolnak a német delegátusok üdvözlő gesztusára. így most rajtuk a sor, hogy megbírálják a francia hiúságot. Csupán néhány versaillesi kereskedő értékeli igazából a német vevőkört, s őszinte sajnálattal veszik tudomásul, hogy az osztrák delegációt Saint-Germain-en-Laye-ben szállásolják el. Egy névtelen levél bevádolja ezeket a kereskedőket: „rossz franciáknak" titulálva őket, amiért 10%-os árengedményt adnak a németeknek. Az államvédelem vizsgálatot indít az ügyben, de nem bukkan semmilyen büntetendő cselekményre.37 A közvélemény szerint a békekonferencia tárgyalásai hosszúra nyúlnak és rendkívül összetettek.3 8 Versailles polgármestere, május-júniusban, szóvá teszi, hogy a sajtón kívül nem jut semmilyen más információhoz, hiszen a Quai d'Orsay vezette tárgyalások meghaladják a városi tanács kompetenciáját. Továbbá azon aggályának is hangot ad, miszerint a békeszerződés aláírásának történelmi napján gondok adódhatnak a rend, a közlekedés és az ellátás terén. Közel 100 000 látogatót várnak erre a nagy eseményre Versaillesba.39 Csak 1919. június 23-án este 11 órakor jut a versaillesiak tudomására, hogy Németország elfogadja és aláírja a békeszerződést. Másnap a helyi sajtó „nehezen szavakba foglalható megilletődöttségről" és „ a lelkek mélyéig ható reménységről" számol be. S valóban, délután 4 óra felé a templomokban megszólalnak a harangok, a középületek zászlódíszbe öltözködnek és mindenünnen ágyúdörej hallatszik. Azért, hogy mindenki méltóképpen ünnepelhesse ezt a várva várt napot, június 25-én, szerdán, az iskolákban szünetel a tanítás. Az előkelőségek valóságos ostrom alá veszik a helyi polgármestert és prefektust az aláírás napjára szóló belépőjegyekért a kastély parkjába, teraszára vagy legjobb esetben Tükörtermébe. Természetesen helyjegyek csak igen korlátozott számban állnak rendelkezésre: 36 Jacques Villard, „Juin 1919: la Paix était signée a Versailles" („1919 júniusa: A békét aláírták Versaillesban"), Les Nouvelles de Versailles, n°2686, 1999. június 16-22., 8. Archives communales, Versailles, 1D71, E. R. D. C. M., 1919. április 28. és május 15.; 11982, „Helyi rendőrség". ADY; 4M2/113, „A boche-ok (németek) jelenléte kapcsán. Reklamációk". A versaillesi kereskedelmi kamara jegyzőkönyvéből, 1919. május 8., A prefektus levele a nagykövet úrnak, Versailles, 1919. május 13. 37 ADY, 1F20, BR n°9, 1919. május 16. Archives communales, Versailles, 11982, „Helyi rendőrség", Névtelen levél és a biztonsági szervek nyomozása, 1919. május 23. Archives communales, Versailles, D3 988, L'Entente, 1919. június 6., „A konferenciával kapcsolatban". 38 Archives communales, Versailles, D3 988, Sajtó, 1919. április 11., „A parlament és a közvélemény a konferencia lassúsága ellen". 39 Archives communales, Versailles, 11982, „Helyi rendőrség", A polgármester levele a prefektusnak, 1919. június 3.; 1D71, E. R. D. C. M., 1919. június 16. és 30.
