Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - Rethinking the international conflict in communist and post-communist states. Essays in honor of Miklós Molnár (Ism.: Niederhauser Emil) 489
486 TÖRTÉNETI IRODALOM 489 désben — elszenvedett kisebb-nagyobb fiaskóknak csak másodrendű jelentőséget tulajdoníthatunk. Egészében véve ugyanis sikeres külpolitikáról volt szó, amelynek lényegét aligha lehetne frappánsabban összefoglalni, miként azt maga a szerző teszi könyve befejező soraiban: „A német egyesítés, amelynek ő (Bismarck) volt a kovácsa, olyan birodalmat hozott létre, amely születése pillanatától a másokhoz igazodás vagy a magához igazítás dilemmájával küszködött. Azzal, hogy ereje és nagysága ellenére tud-e alkalmazkodni az európai hatalmi rendszerhez, avagy elegendőnek érzi adottságait ahhoz, hogy Európát a maga képére formálja. A kérdés második felére Bismarck nemmel felelt, az utódok igennel válaszoltak. Hogy kinek volt igaza, azt csak a gyakorlat próbája dönthette el." (363. o.) Tokody Gyula RETHINKING THE INTERNATIONAL CONFLICT IN COMMUNIST AND POST-COMMUNIST STATES. Essays in honor of Miklós Molnár Ed. by Renéo Lukic. Aldershot, Brookfield USA, Singapore, Sidney, 1998, Ashgate XIII, 1, 175 1. A NEMZETKÖZI KONFLIKTUS ÚJRAGONDOLÁSA A KOMMUNISTA ÉS POSZT-KOMMUNISTA ÁLLAMOKBAN Ez a Molnár Miklós-emlékkkönyv az ő tanítványainak a munkáit közli, többen meg is emlékeznek az ő oktatói tevékenységéről és neki nyújtott segítségről. A Kanadában szerkesztett, de Angliában kiadott könyv az angolszász országokban tevékenykedő kutatók munkája. Andrew Williams időben az egész szovjet korszakra is kitekintve azt vizsgálja, hogyan hatnak a gazdasági tényezők és az eszmék a nemzetközi kapcsolatokra. A hidegháború idején a Nyugat egységes volt, mert egy ellenség volt. Ma vagy 1917 táján a helyzet más volt. 1917 után Leninnek és társainak szüksége volt az Egyesült Államokra, akarták a gazdasági kapcsolatokat. Akkoriban még az addigi gazdasági rend továbbélésben gondolkodtak. A versailles-i béketárgyalásokon nem vették figyelembe a gazdasági tényezőket. Keynes akkoriban jól látta ezt, Hoover, elnökként is, igyekezett ezen segíteni. De gazdasági eszközökkel a Nyugat nem tudott hatni a Szovjetunióra, megakadályozni a nagy tisztogatást. 1947-ben létrehozták a Coordinating Committee-t (Cocom) a gazdasági intézkedések koordinálására. Ma a WTO (világkereskedelmi szervezet) látja el ezt a funkciót. Ennek a megléte a 90-es években is hasznos lett volna. A szovjet összeomlásban talán a nép ellenállása is szerepet játszott, de a döntő a gazdasági összeomlás volt. Korábban nem mindig látták jól a gazdasági tényező szerepét, ma egyértelmű. Allen С. Lynch az 1992-98 közti orosz-amerikai kapcsolatokat vizsgálja. Ezt Oroszország fejlődésének iránya erősen befolyásolja. A demokrácia meggyökerezése Oroszországban nemcsak valószínűtlen, de lehetetlen is, bár a szovjet rendszerhez való visszatérés is lehetetlen. Oroszország most éppen szabadesésben van, de külpolitikája erélyes és eredményes, a jugoszláviai fejleményekben szerephez jutott, beavatkozásait egyéb FÁK-államokba a nyugati hatalmak elnézték. A nagy probléma az orosz kisebbségek megléte az utódállamokban, ez elősegíti az orosz nacionalizmust. Kozirev külügyminiszter 1992-ben agresszív beszédet mondott, de ez valójában segélykérés volt. Utána megerősödött az orosz befolyás a FÁK-országokban, ami nem segíti elő a stabilitást. A Nyugat engedékenysége azt a benyomást kelti, hogyha Oroszország makacs marad, a Nyugat enged, minden elérhető. Ha az USA ezt így hagyja, az orosz nacionalisták megerősödnek. Elizabeth Wishnick a szovjet-kínai határvidék szerepét vizsgálja a két állam viszonyának alakulásában, négy konkrét példán. Az egyik a habarovszki terület állásfoglalása az 1969-es Koszigin-Csou-En-laj találkozó után. A pártbizottsági jegyzőkönyv azt mutatja, hogy az itteni lakosság erősen bírálta a hivatalos külpolitikát, saját gazdasági érdekében, a munkások sok kellemetlen kérdést vetettek fei. De a Moszkvának küldött jelentésekben egyértelmű volt a hivatalos szovjet álláspont támogatása. Az 1980-as évek elejére még inkább érződött a határ teljes lezárásának hátrányos gazdasági hatása. Az itteni fizetések rendezését is kívánták. De ezek a hangok a hivatalosjelentésből megint kimaradtak. Az itteni lakosságnak is be kellett kapcsolódnia a Kína-ellenes kampányba. A szovjetek két vitás szigetet meg is tartottak, ma itt nyaralók vannak, és itt termesztik a Harbint ellátó zöldségféléket. Az elsőnek elővett kínai forrás a szovjet incidenseket összegezte 1964-69 közt, 4189 határincidens volt, 5 kínai halottal, 122 sebesülttel, a szovjetek vesztesége csak
