Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 421 el 228 Nem nehéz elképzelni, hogy az amúgy sem barátságos viszonyokra az újabb fejlemények milyen hatással voltak. A bosnyákok szidták a raguzaiakat, hogy ők árulták el az új kápolna építését, a raguzaiak pedig meg voltak győződve, hogy a jezsuiták elleni akció hátterében a bosnyákok álltak, akik így akarták megszerezni az árverésre kerülő házat. Massarecchi szerint a raguzaiaknak volt igazuk a vitában, de hosszú távon az állandó perpatvarokkal maguk a felek szoktatták hozzá a törököt a zsarnokoskodás és pénzgyűjtés eme formájához.22 9 A török hatóságok zaklatásai szinte törvényszerűen vezettek a marakodás teljes elmérgesedéséhez. Nagyhéten a török hatóságok egy névtelen feljelentés alapján keresték Massarecchit. A vád az volt, hogy a hitetlenek földjéről érkezve a pápa papjainak adja a plébániákat és ezzel elárulja az országot. Az érseket a raguzai kereskedők vették védelmükbe, akik kimentették a töröknél és kiderítették, hogy a feljelentő az olovói kolostor bosnyák ferencesei közül került ki. Massarecchi személy szerint a gvárdiánra gyanakodott, akivel volt némi nézeteltérése márciusban a njemci plébánia körül.23 0 A feljelentés végképp elvágta a békülés lehetőségét. A raguzaiak elkeseredve panaszkodtak a Kongregációnak a bosnyákok mindenkit veszélybe sodró akciójáról, míg ez utóbbiak mindent tagadtak, mondván, az egészet a raguzaiak művelték lefizetve a törököt, hogy fogja a gaztettet a bosnyákokra. Ervelésük jól mutatja saját maguk értékelését a törökhöz fűződő viszonyukról: ha tényleg ők jelentették volna fel az érseket, bizony nem úszta volna meg ilyen könnyen.23 1 A kongregáció immár az érseknek és pártfogóinak hitt, ezért utasította a scardonai püspököt, hogy indítson vizsgálatot az ügyben, mélyen elítélve az akciót. A kápolnák ügyében ugyanakkor mindkét felet önmérsékletre intette.23 2 A feljelentés ügyét a scardonai püspök halála miatt a provinciális, Martin Brguljanin vizsgálta ki Fojnicán 1633 pünkösdjén.23 3 Kihallgatták a három gyanúsított barátot (Marijan Olovcic olovói gvárdiánt, Ivan Tuzlak morovici plébánost és a Bácskában tevékenykedő Pavao Papicot), akik azonban értelemszerűen tagadták, hogy bármi közük is lett volna az ügyhöz. A provinciális öntudatos hangú levél kíséretében küldte Rómába a vizsgálati jegyzőkönyvet a barátok ártatlanságáról - ami természetesen semmit sem bizonyított, hacsak nem azt, hogy zárt világukban idegen befolyás és joghatóság nem érvényesülhetett.234 1632 tavaszának viharos eseményei több meghatározó következménnyel jártak a belgrádi katolikus egyház életében. Egyrészt a jezsuita misszió két évtizedes munkája ezzel végetért. Massarecchi különösen a hódoltság papi utánpótlását biztosítani hivatott iskola lehetetlenné válását sajnálta, ugyanakkor úgy látta, hogy ezek után a raguzaiak sem vállalják a felelősséget a jezsuitákért, ezért a misszió megszüntetését és a ház eladását javasolta.23 5 Másrészt az események hatására maga az érsek is elvesztette azon csekély objektivitását, amellyel 1631 őszén még 228 PAD Litt. Lev. vol. 45. fol. 256v. 261v-262r. A fermán szerb fordítása: D. Bojanic: i. m. 79. 229 Lásd a fentebb idézett Massarecchi leveleket. APF SOCG vol. 58. fol. 97r. 137r. 230 APF SOCG vol. 75. fol. 406r-^07v. 231 APF SOCG vol. 58. fol. 97rv. 109r-110r. 137r. 232 дар Acta vol. 8. fol. 67v. 83v. 140v. APF Lettere vol. 12. fol. 78v-80v. 233 E. Fermendzin: i. m. 410-411. 234 APF SOCG vol. 75. fol. 246r-247r. 250r-252r. J. Jelenic: Spomenici i. m. 106.
