Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 385 moló szerint fra Gaspar Olovcic nagyszámú „lutheránust" térített meg Koluton és környékén.5 1 A bosnyák ferencesek terjeszkedésének egyik legfontosabb egyházjogi következménye az lett, hogy a soraikból kinevezett boszniai püspökök a 16. század második felétől Belgrádban és a püspök nélküli hódoltsági településeken vizitálhattak, püspöki tevékenységet folytathattak, és általában apostoli vizitátori megbízással rendelkeztek.5 2 A ferencesek az elfoglalt plébániákat az egyes kolostorokhoz csatolták, amely ezután felelős volt a település gondozásáért.5 3 A dinamikus terjeszkedéssel párhuzamosan számuk is egyre nőtt: 1587-ben a ferences rendfőnök, Francesco Gonzaga tizennégy kolostorról és nyolcvan szerzetesről számolt be nagy művének Boszniáról szóló fejezetében.54 A Rómába küldött jelentések 1600-ban 149,5 5 1623-ban pedig 355 rendtagról írtak.5 6 A bosnyák ferencesek és a raguzai kereskedők között az együttműködés a 17. század elejéig teljesen zavartalannak bizonyult. Raguza portai követei többször közbenjártak a bosnyák ferencesek és katolikusok érdekében a török hatóságoknál: gondoskodtak fermánjaik megerősítéséről és megvédték őket az adót követelő szerb püspökök zaklatásaitól.5 7 A kereskedők és a ferencesek „szövetségének" egyik legfontosabb záloga a belgrádi kápolna volt. Belgrádba a hódítás utáni első évtizedekben a raguzai érsek küldött világi papokat: az első ismert káplánt Giovanni Allegrettinek hívták, 1532 és 1535 között működött a városban. A század hatvanas éveiben a raguzai papokat felváltották a bosnyák ferencesek, és ettől kezdve folyamatosan ők gondozták a belgrádi katolikusokat.58 A váltás okát elsősorban a belgrádi kolónia megerősödésében és központtá válásában, illetve a bosnyák ferencesek északi irányú expanziójában kell keresnünk. A belgrádi kápolna a srebrenicai kolostorhoz tartozott, ezért a boszniai rendtartomány gyakorlatához híven a káplánokat a tartományfőnök, illetve srebrenicai gvardián dele-spomenici za povjest Bosne i susjednih zemalja. Glasnik Zemaljskog muzeja Bosne i Hercegovine 21 (1909) 68-75. 51 Archivio Segreto Vaticano (=ASV) Archívum Arcis, Armaria I-XVIII. No 4760. fol. 42rv. 52 Juliján Jelenic: Spomenici kulturnoga rada bosanskih Franjevaca (1437-1878). Starine JAZU 36 (1918) 87. Stanislaus Melchior Cerretus: Annales Minorum seu Trium Ordinum a S. Francisco institutorum XXII (1585-1590). Quaracchi, 1934. 22. 463. Uő.: Annales Minorum seu Trium Ordinum a S. Francisco institutorum XXIII (1591-1600). Quaracchi, 1934. 94-95. ACDF Décréta Sancti Officii (=Decreta S. O.) vol. 1608. pag. 381. 53 Vö. 48. jegyzet. 54 Franciscus Gonzaga: De origine Seraphicae Religionis Franciscanae eiusque progressibus. Romae, 1587. 513-515. Az általa említett kolostorok a bennük élő szerzetesek létszámával: Srebrenica (Argentina) (3 fő), Kraljevska Sutjeska (Curia Bani) (9 fő), Fojnica (nincs adat), Olovo (Plumbum) (7 fő), Visoko (5 fő), Kresevo (6 fő), Gradovrh (Salinae Superiores) (7 fő), Tuzla Donja (Salinae Inferiores) (6 fő), Modrica (6 fő), Rama (8 fő), Makarska (7 fő), Zaostrog (6 fő), Velika (5 fő). 55 K. Horvát: i. m. 72-73. 56 Basilius Pandzic: Relatio de Provincia Bosnae Argentinae O.EM. an. 1623 S. Congregationi de Propaganda Fide exhibita. In: Mandicev zbornik u cast о. dra. Dominika Mandica prigodom njegove 75-godisnjice zivota. Rim, 1965. (Radovi Hrvatskog povijesnog instituta u Rimu 1-2.) 215. 57 Nicolaas H. Biegman: The Turco-Ragusan Relationship according to the Firmans of Murad III (1575-1595) extant in the State Archives of Dubrovnik. The Hague-Paris, 1967. 154-155. 169-170. Vanco Boskov: Turski dokumenti u Dubrovackom arhivu iz druge polovine 16. vijeka о odnosu pravoslavne i katolicke crkve. In: Zbornik radova о Matiji Divkovicu. Sarajevo, 1982. 307-315. 58 J. Tadic: Dubrovacka arhivska grada i. m. I. 4-7. 11-13. 25-26. 102. J. Tadic-T. Popovic: Dubrovaika arhivska grada i. m. II. 52. 62-63. 88. 114. 130. 140. 211-213. 261. T. Popovic: Dubrovacka arhivska grada i. m. III. 192. B. Hrabak: Dubrovacki trgovci u Beogradu i. m. 40.
