Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
386 MOLNÁR ANTAL gálta. A belgrádi kápláni állásnak számos nem lebecsülendő haszna volt. Egyrészt a ferencesek és a nagy számú bosnyák katolikus kézműves és kereskedő a raguzai kolónia védelme alatt élhették vallási életüket. Másodsorban a megbízás igen komoly jövedelmet jelentett a provincia számára: a fizetségen felül a belgrádi kereskedők végrendeleteikben mindig megemlékeztek káplánjaikról, illetve a raguzai templomok mellett rendszeresen hagytak pénzt a srebrenicai kolostornak, illetve Bosznia leghíresebb ferences búcsújáróhelyének, az olovói kolostornak.59 Nem csoda tehát, hogy a belgrádi káplánsághoz a ferencesek foggal-körömmel ragaszkodtak. A jezsuiták megtelepedése Belgrádban: a kápolna-viszály kezdetei (1612-1622) 1612. december 15-én napnyugtakor egy raguzai kereskedő karaván érkezett Belgrádba, éppen abban az órában, amikor a város muszlim lakossága a mecsetekben az esti imához gyülekezett. A karaván utasai (kereskedők, hajcsárok, janicsárok) között három álruhás katolikus misszionárius is volt: Bartol Kasic és Szini István jezsuiták, illetve egy bosnyák világi pap, Don Simone Matkovich. A kimerült papokat a raguzai kereskedők már várták és rögtön szállásukra kísérték őket, ahol a bőséges vacsora feledtette a kéthetes utazás gyötrelmeit.60 A csarsiában poroszkáló fáradt utazók láttán valószínűleg senki sem gondolta, hogy ez a nap a belgrádi katolikusok életét három évtizeden át megkeserítő áldatlan viszálykodás nyitánya lesz. A páterek ugyanis nem holmi kóbor szerzetesek, hanem a pápa és a jezsuita rendfőnök személyes felügyelete alatt álló török misszió első munkatársai voltak.6 1 A misszió szervezése 1612 elején kezdődött, ekkor érkezett Raguzába nagy tervekkel Don Simone. A hódoltsági katolikusok képviselőjeként fellépő bosnyák pap Rómába készült, hogy papokat hozzon a hódolt Magyarországra, de továbbindulása előtt összeismerkedett a raguzai jezsuita misszió egyik tagjával, Bartol Kasic-csal, aki felkarolta a tervet és a rendfőnökhöz küldte Matkovichot. Kasic ajánlására jezsuita rend első embere, Claudio Acquaviva örömmel fogadta a hódoltsági misszió tervét, és két-két pátert küldött Pécsre, illetve Belgrádba, hogy mérjék fel a lehetőségeket és vessék meg a misszió alapjait. A belgrádi csoport a római provinciához tartozott és Raguzából indult el, a pécsiek pedig az osztrák rendtartomány és a gráci kollégium fennhatósága alatt álltak. A misszió kulcsembere a hódoltsági viszonyokat és a török hatóságok megpuhításának módjait kiválóan ismerő Don Simone lett. A vállalkozás (különösen a déli tagozat) elsősorban a raguzai kereskedők támogatására épített, ezért döntöttek úgy: a magyarországi munkát Belgrádból kiindulva kezdik meg.62 59 J. Tadic-T. Popovic: Dubrovacka arhivska grada i. m. П. 114. 130. 211-213. 261. T. Popomc-. Dubrovacka arhivska grada i. m. III. 111. 129. 238. 60 Miroslav Vanino: Autobiografïja Bartola Kasica. Grada za povijest knjizevnosti hrvatske 15 (1940) 36-42. Kasic a rendfőnökhöz címzett összefoglaló jelentése az útról és első belgrádi tapasztalataikról (Belgrád, 1613. január 8.): Archívum Romanum Societatis Iesu (=ARSI) Fondo Gesuitico (=FG) vol. 540. fol. 273r-275v. 61 EHJM VI. 52-53. 182-183. M. Vanino-. Autobiografïja Bartola Kasica i. m. 34-36. ASV Segreteria dei Brevi, Registra Brevium ( = Sec. Brev. Reg.) vol. 483. fol. 35r-36v.
