Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához) 341
358 ERDÉLYI GABRIELLA тага irataiból és az országbíró levelezéséből pedig az is kiderül, hogy nem volt hajlandó lemondani Ferdinánd javára az őt megillető bányarészről, inkább cserébe azt ajánlotta fel, hogy a király magyarországi uralmának támogatására egy vára elzálogosítása révén a Fuggerektől szerez 16 000 forint készpénzt, ami a kárpótlás őt illető részével egyenrangú összeg volt.58 Szintén az esztergomi Ferdinánd-Fugger-Thurzó egyezkedések részét képezte egy 1528. február 17-én kötött szerződés, amely szerint Thurzó egy korábbi, ugyancsak 16 000 forintos kölcsönét a király a besztercebányai bányák bevételeire, illetve — a Fuggerek által fizetett — bérleti díjára utalta ki.5 9 Ezzel az ügylettel szoros összefüggésben állt a király, az országbíró és az Udvari Kamara elnöke közötti egyezség, hogy a győri püspökség jövedelmeit, a zálogidő májusi leteltével Hofmanntól Thurzó válthatja majd vissza, vagyis a király nem adja másnak.6 0 A püspökség javainak élvezetére az országbíró még Mária királynétól szerzett jogot 1527-ben, de erről Ferdinánd kérésére lemondott Hofmann javára, akit a király így kárpótolt a tőle kapott kölcsönök egy részéért.6 1 Úgy tűnik tehát, hogy az a 16 000 forint készpénz, amelyet a fenti, 1528. február 17-i szerződés szerint Thurzó adott a királynak, ugyanaz a 16 000 forint volt, amelyet az országbíró Hofmanntól kapott az átengedett püspökség zálogösszegeként. így végül is mindenki jól járt: a király ideiglenesen megoldotta pénzügyi nehézségeit, miniszterei pedig a kiutalt jövedelmekből — Hofmann a püspökség tizedeiből, Thurzó a bányák hasznából — idővel többszörös hasznot húzhattak. Az országbíró a királynak Esztergomban ígért újabb 16 000 forintot, a püspökség kiváltásához szükséges pénzzel együtt, ezután a Fuggerektől igyekezett megszerezni. Az üresen álló pozsonyi kamara részére 8000 forintot sikerült is kijárnia tőlük, a püspökség visszaszerzésében Augsburgban azonban nem támogatták Thurzót, amitől így végleg el is esett. Amikor a Fuggerek óriási adósságait emlegették rokonuknak, ő azt ígérte, hogy mindent törleszt: egyrészt az augsburgiak magyarországi üzleti érdekeinek Ferdinánd előtti képviselete révén, másrészt a királyért tett szolgálatai fejében remélt jutalomból való részesedéssel.6 2 Thurzó érvelése jól tükrözi karrierjében a politikai és az üzleti szálak szoros összefonódását. Ferdinánd állandóan készpénzszűkében volt, ami nemcsak a költséges magyarországi vállalkozás eredménye, vagy a Habsburg-dinasztia ekkori helyzetének sajátja, hanem a korai kapitalizmus korszakának általános jellemzője volt. Csakúgy, mint politika és gazdaság szétválaszthatatlansága, ami a két szféra csúcsán: az európai birodalmat építő Habsburgok és a modern világgazdaság létrejöttében vezető szerepet vivő Fugger-család egymásra utaltságában és együttműködésében nyilvánult meg talán a legszemléletesebben.6 3 A fenti tranzakciók 58 A magyar kamara Ferdinándhoz, 1528. március 27. HHStA UA AA fasc. 8. Konv. A. 1528. I-VI. fol. 84-86. 59 Ferdinánd kötelezvénye Thurzónak, 1528. február 17. Uo. fasc. 5. Konv. A. 1527. VII. fol. 19. 60 G. Pölnitz: i. т. 460/174. 61 Mária Ferdinándhoz, 1527. szeptember 25. Korrespondenz 2/1. No. 112; Thurzó Ferdinándhoz, 1528. május 2., május 25. és július 6. Ld. a 39. jegyzetet. 62 A magyar kamara elismervénye Thurzónak a 8000 Ft-ról, 1528. május 6. HHStA UA AA fasc. 8. Konv. A. 1528. I-VI. fol. 149; G. Pölnitz: i. m. 460/174. 63 G. Pölnitz: i. m. passim