Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához) 341
KÖZLEMÉNYEK Erdélyi Gabriella VITA A HELYTARTÓSÁGRÓL (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához) I. A kérdéskör I. Ferdinánd 1531 májusában arra utasította magyar tanácsosait, hogy menjenek prágai udvarába az ügyek megtárgyalására.1 Ekkorra ugyanis egyre sürgetőbbé vált, hogy magyarországi berendezkedésének intézményes kereteit — amelyet noha 1527-1528 során már egyszer felállított,2 de az elmúlt évek háborús viszontagságai elsodortak — újjászervezze. Az általánosabb rendezésre pedig ekkor kiváló lehetőséget nyújtott a János királlyal májusban egy évre meghosszabbított és a Porta által is jóváhagyott fegyverszünet.3 Fontos volt ugyanakkor a magyar politikai vezetőkkel való személyes találkozó is, hiszen már évek óta — leszámítva egy rövid brünni tárgyalást, amely a jelek szerint a prágai rendezést készítette elő4 — csak levelezés és követek útján érintkeztek. Ennek ellenére a cseh fővárosbanjúniusban — amint alább látni fogjuk — csak két magyar tanácsos, Thurzó Elek országbíró és Szalaházy Tamás egri püspök, kancellár jelent meg. A tárgyalást szóbeli eszmecsere vezette be, majd az uralkodó 25 pontban írásban is tanácsosai elé terjesztette elképzeléseit, és hasonló formában kérte tőlük további tanácsaikat. A kormányzat ügyével a propozíció tizenegyedik pontja foglalkozott: Ferdinánd itt arra tett javaslatot, hogy az addigi gyakorlat folytatásaként ismét a királyi consiliariusokhól álló, néhány fős állandó tanácsot állítsanak az ország élére. Abban Thurzóék is egyetértettek vele, hogy hasznos lenne egy ilyen testület működése, mégis úgy vélték, hogy „mivel csak ketten érkeztünk ide, úgy tűnik, hogy Felséged az országgyűlésen, amelyet Magyarországon először kihirdet, számos okból kifolyólag sokkal stabilabban és szilárdabb alappal állít-1 Ferdinánd levele Szalaházy Tamáshoz, 1531. május 3. Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten, Allgemeine Akten ( = HHStA UA AA) fasc. 17. Konv. E. 1531. V fol. 12-13. 2 Magyar Országgyűlési Emlékek. I. köt. 1526-1536. Szerk. Fraknói Vilmos. Budapest, 1874. /Monumenta Hungáriáé Historica [=MHH] III/A./ (=МОЕ I) 189-196; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet, 1.) Budapest, 1946. 92-93, 119-122; Acsády Ignác: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526-1564. Budapest, 1888. 50-51. 3 Christine Turetschek: Die Türkenpolitik Ferdinands I. von 1529 bis 1532. Wien, 1968. (Dissertationen der Universität Wien 10.) 205-219. 4 Erről a márciusi-áprilisi találkozóról csak a prágai tanácskozás iratainak utalásaiból tudunk. Ld. 5. jegyzet.