Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323
332 KÉRI HENRIK kötöttek szerződést.4 4 A cikőiak részéről a szerződés bevezetésében négy német nevet említenek: ők a már nagyobb létszámú lakosság nevében járnak el. A korábbi gyér számú rácság erre az időre eltúnt. Nem tudni, hogy az 1724-es telepítések szervezője Holzinger volt-e még. Arra, hogy Kun közvetlenül Fuldából vagy a Pfalzból hívott telepeseket, mint azt egyes szerzők korábban állították, semmiféle bizonyítékunk nincs. Valószínűleg most is önszerveződő csoportok kerestek letelepedésre alkalmas helyet, s Kun illetve megbízottjai ezeket örömmel fogadták. 1724. július 1-én Kun tizenöt Mórágyra települő jobbággyal köt szerződést.45 Ugyanezen a napon kelt a hidasi németekkel kötött szerződés is, érdekessége azonban, hogy bevezetőjében mindkét tulajdonost említi: Schilsont hosszú címmel, Kunt pedig csak a szokott „hochund wohlgeboren" jelzővel, a szerződést azonban csak Kun Ferenc írta alá és látta el saját pecsétjével.46 A két szerződés egyazon kéztől származik, eltér azonban a korábbi, valószínűleg Holzinger által írt szerződések kézírásától. A hidasi szerződésen tíz jobbágy neve is fel van tüntetve. A Baranya megyei 1727-es házadó-öszszeírás közli az 1724-ben betelepültek névsorát, összesen 23 nevet, ezekből csak egy, legfeljebb kettő lehet azonos a szerződésen előforduló nevekkel; a többiek valószínűleg jobb szerződés reményében továbbvándoroltak. 1724. augusztus 1-én szerződött Kun bonyhádi német telepeseivel, a szerződés tizennyolc telepes nevét is közli. - Ez a betelepülők teljes névsora lehet, hozzájuk hamarosan újabb telepesek csatlakoznak.47 E három, 1724-ben kötött szerződést már Bonyhádon keltezték, ami annak a jele, hogy az uradalom ügyintézését Bonyhádra helyezték át. A hidasi uradalomból 0dominium Hidas) bonyhádi uradalom lett, s Hidas a továbbiakban mint az uradalom része, mint hidasi birtok, Hidas falu (possessio Hidas) szerepel az okmányokban. A telepítés a földesuraknak is pénzükbe került. A telepítéshez, jószágigazgatáshoz alkalmazottakat kellett beállítani, földmérőt fizetni, a telepeseket az első évek nehézségein átsegíteni. A jelek szerint sem Somogyinak, sem Kunnak nem volt ehhez megfelelő anyagi háttere. Már a fegyveijog megváltását is Kersnerics egyedül állta, és nincs adatunk arról, hogy Kunnak valamennyi saját vagyona lett volna. Ez indokolhatta, hogy Kun Ferenc és Somogyi Mária már 1720-ban Csöcske pusztát bérbe adják Dávid Lászlónak és Diósy Ferencnek.4 8 1721. március 11-én Kun Hidegkút, Csicsó és Csernyéd pusztákat húsz évre elzálogosítja Zsitkovszky Sámuel ügyvédnek, aki 700 forintnyi beruházását beszámítva 1726. május 26-án 1000 forintért Mercy-Argenteau Antal grófnak, a hőgyészi uradalom örökösének adja el.4 9 44 52. sz. 45 56. sz. A Tafferner által közölt szöveg (Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte, Band 5, München 1995, 88-89. 1.) hibás szövegen, illetve átiraton alapul. 46 61. sz. Az 1767-es úrbérrendezés idején a magyar-, német- és ráchidasiak a kilenc pontra adott feleletben csak egy 1730-as szerződést említenek, az 1724-es feledésbe merült. Ezért nincs kizárva, hogy a már korábban ott élő rácoknak és magyaroknak is volt szerződésük s elveszett, akár csak a mórágyi rácoké. 47 56. sz. 48 83. sz. Az okmányt 1720. január 20-án Hidason írják alá. 49 Az adatokat Elsa Triebnigg-Pirkhertíő\ vettem (Anton Graf Mercy d'Argenteau, Deutsch-Ungarische Heimatblätter, II. [1930], 247-251, 336-339. 1). Az eredeti okmányokat nem találtam meg.
