Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323
A BONYHÁDI URADALOM TULAJDONOSAI 1660 ÉS 1740 KÖZÖTT 333 Az elzálogosítás azért meglepő, mivel e puszták közül csak Hidegkút szerepel az I. Lipót-féle 1702-es átadási rendelkezésben a hajdani Bosnyák birtok részeként. A Kéthelyi-Kersnerics ág már június 18-án tiltakozást jelent be amiatt, hogy Mercy-Argenteau Hidegkutat használatba vette.5 0 A meginduló hosszan tartó pereskedés azzal ér véget, hogy Mária Terézia 1745. jún. 25-én kelt adományozó levelével az egykori pusztákat Mercy-Argenteaunak juttatja. A csöcskei bérlettel kapcsolatban is gondjai támadnak Kunnak. 1723. december 17-én a környéken garázdálkodó haramiák behatoltak Dávid és Diósy Csöcske pusztai házába, két cselédet megöltek, az uraság feleségét és gyermekét megsebesítették s 325 arannyal és értékes házi felszereléssel távoztak. A rablást szervező Jezmenica tizennyolc társával Mórágyra ment, ahol itallal, élelemmel látták el őket. December végén, majd 1724. januárjában az ügyben több tanút hallgattak ki, főleg mórágyiakat. A kihallgatás során egyéb dolgok is kiderültek: egy Jovica nevú haramia Mórágyon elvágta Kun hidasi ispánjának, Jovannak a nyakát, mert közös pécsi börtönbüntetésük alatt Jovan ellene vallott, pontosabban: „köpött".51 Két évvel később Jovan özvegye a Tolna megyei elöljáróság közbenjárását kéri Baranya megyénél, hogy visszakapja három évvel korábban Pécsett ártatlanul raboskodó férjének tulajdonát, egy vasabroncsos szekeret, három lószerszámot, skarlát posztóból készült, aranyozott és ezüst gombokkal díszített ingét, vörös övét. Férjét kirabolták és megölték, neki pedig a négy árváról kell gondoskodnia. 5 2 A Tolna megyei levéltárban az 1725-ös közgyűlési iratok (Judicalia) között található a mórágyi jobbágyoknak a megyéhez intézett keltezetlen kérelme,5 3 keletkezését Szilágyi Mihály 1723-ra teszi és a Csöcske pusztai rablótámadással hozza összefüggésbe.5 4 Alig két évvel ezelőtt, írják a mórágyiak, a vármegye, majd a földesurak biztatására és csalfa ígéretére jöttek át erre a helyre s még írásos szerződést is kötöttek velük. Gyanakvás és rosszindulat vette őket körül és börtönbüntetéssel sújtották őket. Nem tudják, mi az oka annak, hogy Kun Ferenc, a megye hozzájárulása nélkül, magának követelve az ítélkezés és a végrehajtás jogát, embereivel kiraboltatta őket, s az elrablott javakat visszatartja. Úgy vélik, hogy börtönbüntetésükkel eléggé megbűnhődtek, s ezért kérik a megyét, kötelezze Kun Ferencet az elrablott javak visszaadására. Ha pedig a földesúr a velük kötött szerződés alapján visszafogadná őket, ők továbbra is vállalnák a szerződésben foglalt feltételeket. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban kénytelen lesznek máshová költözni. - Egy mellékelt listán összeírták az egyes telepesektől elrablott javakat: tehenet, ökröt, szemes termést, kendert, pálinkát, házi felszerelést. A rác lakosság visszaköltözésére nem került sor. A következő évben német telepesek szállták meg Mórágyot. Ez nem egyedülálló önkényeskedő eljárása Kun Ferencnek. Emberei Holczer János kétyi bérlő méneséből lovakat hajtanak el. A kiküldött szolgabíró Kun fele-50 TMÖL, Közgy. ir. 10:435. 51 TMÖL, Causae Criminales III, 34, 36, 39. 52 TMÖL, Közgy. ir. 10:395. A beadvány dátuma: 1725. május 25. 53 TMÖL, Közgy. ir. 1:372. 54 Szilágyi Mihály: Mórágy, Mórágy 1992, 104 1 + 14 tábla.
